Osztályos egyezség megtámadása

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Hagyaték, illetve örökösödés ügyében fordulok Önhöz. Édesanyám ... végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. ... Az örökhagyónak házastársa és ... gyermeke volt, így a haszonélvezeti jogokat a házastárs, az ingatlanvagyont ..., gyermekek örököltük. Hosszú, kínos vitákat követőn osztályos egyezséget kötöttünk: a hagyaték rám eső részéről lemondtam azzal, hogy cserébe az ... lakás másik felét ajándékozási szerződéssel, haszonélvezeti jogok nélkül megkapom, illetve a jelenlegi, (hagyaték tárgyát nem képező) lakásomról is törlésre kerül a szüleim részére bejegyzett haszonélvezeti jog. ...A lakást egyébként ezelőtt sohasem láttam... A lakás kiürítését követően vettük csak észre, hogy a falak sok helyen megrepedtek. A statikai vizsgálatok jelenleg még folyamatban vannak, de valószínűsíthető, hogy annak értéke meg sem közelíti a hagyatéki eljárás során becsült értéket. A hosszú bevezető után a kérdésem, ha bebizonyosodik a lakás jelentős érékcsökkenése, van lehetőség a hagyaték újbóli megnyitására, újratárgyalására? Ahogy említettem, egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot, és biztos vagyok abban, hogy apa és lánya, illetve annak családja között már létrejött egy olyan szerződés vagy született végrendelkezés, melynek értelmében az apa esetleges halálakor a hagyatékból engem és családomat kizárnak, de hagyatékukra nem is tartunk igényt. Azt azonban mindenképp szeretném megelőzni, hogy adósságot hagyjanak ránk (pl. egy addigra köztartozást felhalmozott kft-t). Arra sok esélyt nem látok, hogy erre vonatkozó szerződést kössünk, ezért volna rá lehetőség, hogy akár közjegyző előtt előre, lemondó nyilatkozatot tegyek / tegyünk? Végezetül, jogilag változtatna valamit a helyzetemen, ha egy orvosi vizsgálat eredményeképp esetleg kiderülne, hogy genetikailag nem is az apám?"

Kedves Kérdező!
 
A Kúria 2224/2010. számú polgári elvi határozata  egyértelművé teszi, hogy  az osztályos egyezséget, mint az örököstársak megállapodását, az általános szabályok szerint lehet megtámadni például tévedés, megtévesztés, vagy feltűnő értékaránytalanság címén. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a megtámadás jogát csak a törvényben foglalt (egyéves) határidőn belül kell gyakorolni. Az ajándékba kapott ingatlan hibái vonatkozásában szóba jöhet még a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok alkalmazása is, azonban a szavatossági jogok gyakorlása is határidőhöz kötött. Az Ön esetében véleményem szerint mindenképpen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ajándékozási szerződés megkötésére nem önmagában, hanem az osztályos egyezség keretében, az ön szolgáltatásainak ellenszolgáltatásaként került sor, s ilyen körülmények között az ajándék tárgyának valós értéke a felek szolgáltatásainak egyensúlya tekintetében nagy jelentőséggel bír. Azt tanácsolom tehát Önnek, hogy - tekintettel a jogérvényesítés lehetőségének szigorú határidőhöz kötöttségére - a megtámadási határidő elévülését megelőzendő mielőbb keressen fel egy ügyvédet és mutassa meg neki a szerződéseket, hogy azok ismeretében közösen meg tudják határozni a leginkább célravezető jogi lépéseket!

A Ptk. 7:96.§-a értelmében az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Az örökös továbbá saját vagyonával is felel a hagyatéki költségekért, illetve a hagyatéki eljárás költségeiért. Vagyis: az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért főszabály szerint csak az öröksége erejéig terjed, saját vagyonával csak akkor felel a megörökölt tartozásokért, ha öröksége nincs a birtokában, illetve, ezen túl, akár saját vagyonából is állnia kell a hagyatéki költségeket és a hagyatéki eljárás költségeit. (A hagyatéki költségek a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségeket jelentik.)

Az örökséget nem kötelező elfogadni, az öröklésről ugyanis le lehet mondani és az örökséget vissza lehet utasítani.
 
A törvényes örökös az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről. Vigyázni kell arra, hogy a lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt. Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul. A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik. A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

Az örökséget az öröklés megnyílása után vissza lehet utasítani. Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. A március 15-én hatályba lépett új Ptk. a részleges visszautasítás lehetőségének eseteit tehát bővítette, mivel lehetővé teszi a végintézkedés, illetve a törvényes öröklés rendje szerint örökölt rész önálló visszautasítását. Tehát már lehetséges például elfogadni a végintézkedés útján örökölt vagyont, s visszautasítani a többit. A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen. Amennyiben vissza kívánja utasítani az örökséget, oda kell figyelni továbbá arra is, hogy ne tegyen semmi olyat, amit a visszautasítás jogáról való lemondásnak lehet minősíteni. A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni ugyanis az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Az öröklésről lemondani tehát csak az örökhagyó életében, mégpedig az örökhagyóval kötött írásbeli szerzõdéssel lehet, az örökség visszautasítása ezzel szemben az öröklés megnyílta után az örökös által tett egyoldalú nyilatkozattal lehetséges. Kérdésére tahát az a válasz, hogy az örökhagyó életében az örökhagyóval kötött szerződéssel mondhat le az öröklésről, de az örökhagyó halálát követően, az öröklés megnyílása után egyoldalú nyilatkozattal vissza is utasíthatja azt.
 
Törvényes örökösként az örökhagyó gyermeke, illetve - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadott gyermek örökölhet. Az apaság vélelmének megdöntése megszünteti a gyermek és az apa egymás utáni törvényes öröklési jogát.
 

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com