Keretbiztosítéki jelzálog

"Tisztelt Ügyvéd úr ! Egy olyan kérdéssel fordulok most Önhöz, amire ezidáig nem sikerült hozzáértő választ kapnom. A saját kölcsönszerződésemben (címét tekintve kölcsönszerződés, tartalmilag viszont inkább hitelszerződés) a kölcsön konkrét (folyósításkori) devizaösszege helyett egy , a bank saját bevallása szerint is, tájékoztató jellegű deviza összeg szerepel, 15 %-kal magasabb a finanszírozási igényhez képest. Tekintettel a bekövetkezhető árfolyamváltozásra. Ez a keretösszeg kerül bejegyzésre jelzálogként, kölcsön+járulékai címszó alatt, a tulajdoni lapra, ill. feltüntetésre a jelzálogszerződésben. Időközben rátaláltam a keretbiztosítéki jelzálog fogalmára (http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__614090-mi-a-keretbiztositeki-jelzalogjog-fogalma-vagy-jelentese). De, ha jól értelmezem, ez hitelkeret biztosítására szolgál, tehát konkrét igényelt összeget nem lehet vele biztosítani. Márpedig az én szerződési akaratom konkrét összegű kölcsönre vonatkozott. , nem hitelkeretre. A folyósítást követően sem kaptam értesítést a banktól a konkrét devizaösszegről, csak az első ügyleti évet lezáró értesítésben szerepel mint tőketartozás. Kérdésem, egyrészt, hogy a fenti jelzálog ilyen módon keretjellegű jelzálognak minősül-e, másrészt jogszerű-e ez a fajta jelzálogbejegyzés kölcsön esetében ? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!"
 
Kedves kérdező!
 
A levelében foglaltakból nekem úgy tűnik, hogy nem keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, hanem "hagyományos" jelzálogjogot a kölcsönösszeg és járulékai erejéig, tehát számomra ez inkább "hagyományos" jelzálognak tűnik. Pontos választ mindazonáltal természetesen csak a zálogszerződés alapján tudnék mondani.
 
A keretbiztosítéki jelzálog fogalmát a korábbi, 2014. március 15-ig hatályos Ptk. tatalmazta. Igazából az volt a különbség a "normális" jelzálogjoghoz képest, hogy míg a zálogszerződésben a pénzben kifejezett biztosított követelést magát kellett meghatározni, addig a keretbiztosítéki jelzálogot alapító szerződésben azokat a jogviszonyokat, illetve jogcímeket kellett feltüntetni, melyekből eredő követelések biztosítására a szerződés szolgált. Mivel a törvény nem tartalmazott korlátozó rendelkezést a keretbiztosítéki jelzálog alkalmazhatóságára vonatkozóan, az bármilyen jogviszonyból eredő, bármilyen jogcímen fennálló követelés biztosítására szolgálhatott. Az sem volt feltétel, hogy a jogviszony a zálogszerződés létrejöttének idején már fennálljon: lehetőség volt jövőben létrejövő jogviszonyból eredő követeléseket is biztosítani ily módon. A tipikus alkalmazási területe a tartós, például keretszerződésen alapuló jogviszonyok voltak, amikor a zálogszerződés megkötésekor a követelés(ek) összege még ismeretlen volt(ak). Szükséges volt ugyanakkor feltüntetni azt a legmagasabb összeget is, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A szerződés létrejöttének időpontjában hatályos törvényi rendelkezésekből tehát - véleményem szerint - nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a keretbiztosítéki jelzálog csak hitelkeret biztosítására szolgálhat, mivel nem volt jogszabályi akadálya, hogy a felek egy kölcsönjogviszonyból eredő követeléseket biztosítsanak ily módon. A második kérdésére tehát az a válaszom, hogy lehetőség volt kölcsönügyletből eredő követelések keretbiztosítéki jelzáloggal történő biztosítására is.
 
Persze egy kölcsönügylet vonatkozásában a gyakorlatban nem sok különbség volt aközött, hogy a felek "hagyományos" jelzálogjogot alapítanak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig, vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot a kölcsönügyletből eredő követelések vonatkozásában és legmagasabb összegként kikötik a kölcsönösszeget, hiszen a zálogjogosult a zálogkötelezettel szemben a kikötött összeg erejéig mindkét esetben kielégítést kereshet.
 
Az új Ptk. a keretbiztosítéki jelzálog fogalmát nem vette át, de ez nem jelenti, hogy megszűnt volna, hanem egész egyszerűen a zálogszerződés megváltozott fogalma következtében a továbbiakban nincs szükség külön kezelni és külön elnevezéssel illetni. A törvény szerint ugyanis a záloggal biztosított követelést bármilyen alkalmas módon meg lehet határozni (tehát jogviszonyra való utalással is), ráadásul a maximális összeghatár megadása is már csak a fogyasztói szerződések esetén kötelező.
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com