Közös tulajdonban álló ingatlan használata 2

"...-én meghalt Édesapám, ... éves volt. A nővéremmel ketten örököltük a szülői házat, amelyet ... MFt-ra értékelte fel a polgármesteri hivatal munkatársa...Válásom után ...-ben ide költöztem Édesapámhoz, és azóta is itt lakom. Nővéremnek felajánlottam ... MFt-ot a fele tulajdonrészért, Ő ... M Ft-ot akar kapni érte. Ennyit nem tudok és nem is akarok adni neki, ezért azt mondta, hogy adjuk el, de Ő ... MFt-ért sem adná el, inkább eladja azt, amiben most lakik és Ő is ide költözik. A temetés után egy hónappal felhívott a nővérem, hogy harminc napon belül költözzünk ki. Azóta nem tudok vele beszélni, nem áll velem szóba. Most már én is úgy gondolom, hogy jobb lenne eladni, de amíg lezárul a hagyatéki tárgyalás, addig lakhatok itt? Milyen jogai vannak a nővéremnek? Például kérhet-e kulcsot ahhoz a lakrészhez, amiben én lakom? Szerinte nekem kell bevezettetnem a szennyvíz csatornát, és a viziközmű törlesztést is tovább fizetni, amit Édesapám vett fel, és a lakásbiztosítást is. A hagyatéki tárgyalás lezárása előtti időszakra követelhet használati díjat? Hogyan állapítsuk meg, hogy mely lakrész a rá eső ½ tulajdoni hányad, hogy azt le lehessen zárni? Mit tegyek, ha nem akar velem ügyvéd elé állni, hogy hivatalos formát adjunk a szóbeli megállapodásunknak, egyáltalán hogyan vehetném rá, hogy legyen szóbeli megállapodás? Még nem volt hagyatéki tárgyalás. Mire számíthatok ott? Figyelembe veszik-e, hogy nyolc évig itt laktam Édesapámmal? Eltartási szerződést nem kötöttünk, mert nem volt szándékomban nyerészkedni Édesapám gondozásán, viszont használati díjat sem áll módomban fizetni a testvéremnek.

Kedves Kérdező!

Mindenek előtt azzal kezdeném, hogy a hagyatéki eljárás keretében lehetősége van a nővérével (illetve a többi örökössel) megállapodni a hagyaték tárgyainak felosztásáról. Ez az ún. osztályos egyezség. Ha azonban ilyen megállapodásra a hagyatéki eljárás lezárultáig nem kerül sor, az öröklés révén - a levelében foglaltak alapján - valószínűleg közös tulajdon fog létrejönni a szülői ház vonatkozásában. A közös tulajdonban álló ingatlan használatával kapcsolatos lényeges tudnivalókat itt megtalálja. A közös tulajdon lényege, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Vagyis Ön, mint társtulajdonos természetesen nem lesz köteles kiköltözni az ingatlanból, azt birtokolhatja és használhatja, azonban ugyanezen a jogosultságok megilletik majd a nővérét, illetve a többi tulajdonostársat is, tehát a nővére, mint tulajdonostárs, valóban igényelhet kulcsot az ingatlanhoz. A lényeg az, hogy abban a kérdésben, hogy hogyan használják közösen, együtt az ingatlant, a tulajdonostársaknak valamiképpen meg kell állapodniuk, s ha ebben a kérdésben nem tudnak egymással "zöld ágra vergődni", aligha marad más választásuk, mint a közös tulajdon megszüntetése. Amennyiben tehát mindketten élni kívánnak a tulajdonjogukból eredő jogosítványokkal, úgy természetszerűleg egymással rendezniük kell valamiképp a használat kérdését.

Az ingatlan terhei, illetve az ingatlan használatával összefüggésben felmerült költségek - ha a tulajdonostársak másként nem állapodnak meg - a tulajdoni hányadok szerint terheli a tulajdonosokat. Amennyiben ugyanakkor az ingatlan tényleges használatának mértéke eltér a tulajdoni hányadok szerinti aránytól, az esetleg szükségesnek mutatkozó pénzbeli kiegyenlítésről gondoskodni kell (PK. 8. sz. állásfoglalás). Vagyis ha a tényleges használati viszonyok jelentősen eltérnek a tulajdoni hányadok szerinti aránytól, akkor a dolog fenntartásával, használatával kapcsolatos költségeket (rezsi, adó, csatornadíj, biztosítás stb.) a használat alapján kell a tulajdonostársaknak fizetniük. 

Ami a használati (többlethasználati) díjat illeti, a helyzet a következő. A tulajdonostársnak elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használatra - a felek megállapodása, vagy a bíróság döntése következtében - nincs módja, vagy attól a tulajdonostársa jogellenesen elzárta. Használati díjat a nővére tehát attól kezdve követelhet, hogy tulajdonossá vált, s csak abban az esetben lehet ezen követelése alapos, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használattól Ön jogellenesen elzárta.

A fentiekben kifejtettek természetesen arra az esetre vonatkoznak, ha egyik tulajdonostársnak sincs az ingatlanra vonatkozóan olyan jogosultsága, mely őt a tulajdoni hányadától eltérő mértékű használatra jogosítaná (pl. özvegyi jog, használati, vagy haszonélvezeti jog).

Amennyiben a közös tulajdon fenntartása valamelyik tulajdonostárs számára a továbbiakban nem kívánatos, kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ez olyan erős jogosultság, hogy erről érvényesen még lemondani sem lehet. A közös tulajdon megszüntetése érdekében - vita esetén - célszerű ügyvédhez fordulni, hiszen a jogi képviselők - a szükséges szakértelem birtokában és a megegyezést akadályozó személyes indulatok hiányában - általában könyebben és gyorsabban ki tudják alakítani az elfogadható megoldást, mint az egymással szemben haragot, vagy legalábbis ellenszenvet tápláló családtagok. A jogi képviselők időben történő bevonása pedig szinte mindig olcsóbb, mint a pereskedés. 

A Ptk. alapján a közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani. Ingatlan esetén ez az esetek többségében lehetetlen, ugyanakkor - főként a nagyobb méretű ingatlanok esetén - szóba jöhet azok társasházzá alakítása.  A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét egy vagy több tulajdonostárs megfelelő ellenérték fejében természetesen magához is válthatja, s a tulajdonostársak dönthetnek a közös értékesítésről és a vételár megfelelő felosztásáról is. Ehhez a döntéshez valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges, s a gyakorlatban nyilvánvalóan nem is lehet eladni úgy egy ingatlant, hogy valamennyi tulajdonostárs nem szerepel eladóként az ügyletben. A nővére tehát nem adhatja el az Ön "feje fölül" a házat, s abban Önnek, mint tulajdonosnak egészen addig joga lesz ott életvitelszerűen tartózkodni, amíg tulajdonjoga meg nem szűnik. Arra természetesen lehetőségük van a tulajdonostársaknak, hogy a saját tulajdoni hányadaikat értékesítsék, ám ebben az esetben a többi tulajdonostársat - a Ptk. rendelkezései értelmében - elővásárlási jog illeti meg. Megegyezés hiányában a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól kell kérni, aki - figyelembe véve a tulajdonostársak méltányolható érdekeit - a fenti megoldások valamelyikét rendeli el az ítéletében, de nem kizárt a kereset elutasítása sem, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. Lényeges szabály, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Az a körülmény, hogy édesapja halálát megelőzően nyolc évig Ön élt vele, a törvényes öröklés, illetve az annak révén létrejövő közös tulajdon szempontjából nem bír jelentőséggel. Szerepet játszhat ugyanakkor ez a körülmény a közös tulajdon megszüntetése során. A bíróság ugyanis a közös tulajdon megszüntetése iránti perben figyelembe veszi a felek méltányos érdekeit, így például abban az esetben, ha mindkét tulajdonostárs magához szeretné váltani az ingatlant, fontos szerepet játszhat többek között az is, hogy az egyes tulajdonostársakat milyen érzelmi szálak kötik a családi házhoz, közülük ki élt ténylegesen az ingatlanban. A Ptk. továbbá úgy rendelkezik, hogy a bíróság az ingatlanban lakó tulajdonostárs részére használati jogot alapíthat a közös tulajdon megszüntetése esetén.

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com