Élettársi közös vagyon megosztása

"Tisztelt Ügyvéd Úr! ... évi kapcsolatom párommal megromlott. (Kapcsolat kezdete: ...) ....-a óta együtt élünk. Az összeköltözésről írásos, szabadon fogalmazott nyilatkozat is született, melyet szülei aláírása is igazol tanúként. A ház, ő és szülei között megosztott közös tulajdon. A kapcsolatba háztartási és lakberendezési tárgyakat és eszközöket hoztam. Anyagi téren az elejétől fogva közösen rendelkezünk (rezsi, bútor vásárlás, egyéb kiadások) Minden bevételről, kiadásról háztartási napló van vezetve. ....hó óta folyamatosan felújítottuk együtt a ...-ben épült emeletes családi házat. Összesen: ... Ft összegben Családot alapítottunk és ... fiaink születtek, akiket szintén együtt nevelünk (Hivatalos apasági elismerő nyilatkozat van. Jelenleg GYED-en vagyok a gyerekekkel. Bevételi forrásom most a családi pótlék és GYED összege, de korábban ...-e óta bejelentett munkahelyen dolgoztam, mint ...s és a későbbiekben is oda megyek vissza dolgozni a fiúk 3 éves korában. Párom foglalkozása ....Kérdésem az lenne, hogy milyen anyagi követeléseim lehetnek ebben a helyzetben és megközelítőleg milyen összegben vagy részben. Illetve neki milyen követelései lehetnek?"

Tisztelt Kérdező!
 
Tekintettel az új Ptk., vagyis a 2013. évi V. tv. 2014. március 15-i hatályba lépésére, mindenek előtt azt kell megvizsgálni, hogy az Önök esetében melyik törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Álláspontom szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50.§ (1) bekezdéséből az következik, hogy az Önök jogviszonyára, vagyis az élettársi közös vagyonuk megosztására a régi Ptk., vagyis az 1959. évi IV. tv. rendelkezései az irányadók. Az új Ptk. az élettársak vagyoni viszonyait - aligha véletlenül - nem a családjogi részben, hanem a kódex kötelmi jogi részében szabályozza, ezáltal is kifejezésre juttatva, hogy az élettársak egymással szemben - vagyonjogi vonatkozásban - "csak" kötelmi jellegű igényekkel léphetnek fel.
 
A korábbi Ptk. 578/G. §-a úgy rendelkezett, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. Az élettársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos perekben ezért a bíróságnak mindenek előtt meg kell állapítania a felek szerzésben való közreműködésének arányát, mert ez lesz a közös vagyon megosztásának alapja. Ennek során a bíróság vizsgálja a felek jövedelmi és vagyoni viszonyait, illetve az élettársi kapcsolat idején végzett egyéb tevékenységét, például a háztartási munkát, a gyermekek nevelését, gondozását stb.
 
Az ilyen jellegű perekben az alperesek gyakran védekeznek azzal, hogy nem jött létre ténylegesen élettársi kapcsolat, de a levelében foglaltak alapján az Önök esetében ez valószínűleg nem lehet vitás.
 
Ami az ingóságokat illeti, természetesen a vagyon megosztása során igényt tarthat az élettársi vagyonközösség létrejöttét megelőzően már az Ön tulajdonát képező, vagy a rokonai, ismerősei által kifejezetten Önnek juttatott, vagyis az Ön különvagyonába tartozó ingóságok kiadására, mivel ezek nem részei az élettársi közös vagyonnak. Az élettársi vagyonközösség fennállása idején a közös vagyonszerzés szándékával szerzett ingóságok megosztásáról célszerű megállapodniuk, mert ennek hiányában a bíróság dönt az ingó vagyon megosztásáról a felek által készített vagyonjegyzék(ek), illetve - ha szükséges - szakértői vélemény alapján, természetesen a szerzésben való közreműködés arányának figyelembe vételével.
 
Ami az ingatlant illeti, a helyzet a következő. A levelében foglalt információk alapján maga az ingatlan nem tartozik az élettársi közös vagyonba, mivel az - levele alapján - már az élettársi vagyonközösség létrejöttekor létezett, és a létesítéséhez, illetve megszerzéséhez Ön nem járult hozzá sem anyagilag, sem pedig munkával. Az élettársi közös vagyonból megvalósított értéknövelő beruházások által előállt vagyonszaporulat azonban már közös vagyonnak minősül! Ezen vagyonszaporulatból Önök - a Ptk. fent idézett rendelkezése szerint - a szerzésben való közreműködésuk arányában, ha pedig ez nem állapítható meg, egyenlő arányban szereztek közös tulajdont. Valamelyik fél különvagyonába tartozó ingatlanon az élettársak által eszközölt, tartós jelleggel új értéket létrehozó közös beruházások tehát - legalábbis a korábbi Ptk. alkalmazásában - megalapozzák a másik élettárs dologi jogi igényét. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy Ön ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot szerzett az ingatlanban, és igényelheti tulajdonjogának megállapítását, illetve annak ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetését. A Ptk. 578/G.§-a - élettársi közös szerzés jogcímén - ugyanis abban az esetben is megalapozza az élettárs dologi jogi igényét, ha a ráépítés az adott esetben nem eredményezne tulajdonjogot. Az élettársi közös szerzés vélelmével szemben a saját vagyoni hozzájárulásra hivatkozó felet terheli a bizonyítás atekintetben, hogy vagyoni eszközeit az ingatlanon létesített felépítmény megvalósítására fordította (lsd. 2227/2010. számú polgári elvi határozat).
 
Az Önt megillető tulajdoni hányad meghatározásakor mindenek előtt meg kell állapítani az ingatlan forgalmi értékét. Ezt követően azt kell meghatározni, hogy a felújítás tekintetében milyen összegű ráfordítás számolható el az Ön javára. Ez az összeg egyrészt az Ön által a különvagyonából eszközölt ráfordításokból (pl. már az élettársi vagyonközösség előtt meglévő és a felújításra fordított pénzeszközökből), másrészt pedig az élettársi közös vagyoni ráfordításból az Ön javára elszámolandó összegből tevődik össze. A kettő arányában állapítandó meg az Önt megillető eszmei hányad.
 
Kérdésére válaszolva tehát Ön - a 2014. március 15. előtt hatályos Ptk. alkalmazásában - amennyiben az értéknövelő beruházásokat a fentiek szerint legalább részben Ön is finanszírozta, követelheti tulajdonjogának megállapítását, illetve, ha ez nem áll érdekében, élettársi vagyonközösség címén szerzett, ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogáról való lemondása fejében kérheti volt élettársától az Ön javára elszámolható ráfordítás összegének megtérítését. Természetesen célszerű lenne volt élettársával peren kívül, ha szükséges, ügyvéd(ek) bevonásával megállapodni, s csak ennek eredménytelensége esetén kezdeményezni (hosszadalmas és költséges) bírósági eljárást. A perben a tulajdoni illetőség megszerzésének megállapítása mellett kérheti egyébként a közös tulajdon egyidejű megszüntetését is, pl. úgy, hogy volt élettársa az Ön tulajdoni hányadát váltsa magához.

A 2014. március 15.től hatályos új Ptk. szerint az élettársak között - élettársi vagyonjogi szerződés hiányában - vagyonközösség nem jön létre, az élettársak ugyanis az együttélés alatt - a házastársakkal ellentétben - önálló vagyonszerzők maradnak. Az életközösség megszűnése esetén azonban bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. A vagyonszaporulat megosztásának módja a korábbihoz hasonló módon, a szerzésben való közreműködés arányában, ha pedig ez nem állapítható meg, egyenlő mértékben történik, kivéve azonban, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Számomra az új Ptk. szabályozásából az következik, hogy az élettársi együttélés alatt az egyik élettárs különvagyonához tartozó ingatlanon eszközölt értéknövelő beruházás már nem fog közös tulajdont keletkeztetni, a másik élettársnak (csupán) kötelmi igénye lehet az értéknövelő beruházás révén előállt vagyonszaporulatnak, vagyis a beruházás révén előállt értéknövekménynek a szerzésben való közreműködés arányában történő megosztására, és az őt megillető rész kiadására. A korábbi szabályozással ellentétben nem lesz tehát lehetőség a tulajdonjog élettársi közös szerzés címén történő megállapítására. Annak természetesen továbbra sem lesz akadálya, hogy a tulajdonjog, ha annak feltételei fennállnak, más jogcímen (pl. ráépítés) megállapítassék.

 

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com