Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Felvilágosítást szeretnék kérni a következő ügyben. 2013. szeptemberében bejelentettem a munkáltatómnak táppénzre megyek veszélyeztetett terhesség miatt. 2013. december 31-el megszűnt a munkaviszonyom (közös megbeszélés alapján). Viszont januárban megkerestek, hogy munkabért követeljenek vissza, hozzáteszem, hogy munkabért a MÁK számolta el (közalkalmazott voltam). Tény, hogy kaptam teljes havi munkabért úgy hogy táppénzen voltam, de mivel a MÁK utólagos számfejtéssel dolgozik, azt gondoltam visszavonják a következő hónapokban. Először nem gondoltam, hogy baj lehet belőle. Egy teljes havi munkabér tartozást hoztak ki nekem januárban. A kérdésem az lenne, hogy rám is vonatkozik-e a 60 napos határidő, amin belül ők visszakövetelhetik ezt a pénzt? Bérpapírt nem kaptam a 4 hónap alatt, míg táppénzen voltam, sőt a leszámolós papírjaimat is február elején kaptam kézhez. A december havi táppénzemet, amit februárban kaptam volna meg egy az egyben nem utalták ki, visszatartották, magyarázva azzal, hogy akkor már csak a fennmaradó összeget kell megfizetnem. Ehhez szerintem joguk nem volt. Ebből eredően abban a hónapban nem érkezett utalás a számlámra, így az A-hitelemhez fontos alapfeltétel felborult. A bank felülvizsgálata szerint vissza kell fizetnem. Abban kérném a véleményét, hogy érdemes-e vagy inkább jogos-e ha az igazságszolgáltatás segítségét kérem ebben az ügyben vagy nyeljem be és valamilyen úton módon fizessem meg ezt az összeget? Válaszát előre is köszönöm"
 
Tisztelt Kérdező!

A levele alapján Ön közalkalmazotti státuszban volt, és veszélyeztetett terhesség okán 2013 szeptemberében táppénzre ment. Ezt követően a munkáltatója jogalap nélkül fizetett ki Önnek munkabért a keresőképtelenség időtartamára. Megjegyzem, a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára betegszabadság nem jár, vagyis ebben az esetben a munkavállaló a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre lesz jogosult.

Az a bizonyos "60 napos határidő", vagyis az Mt. 164.§-ában foglalt szabály - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.tv. 2.§ (3) bekezdése alapján - Önre is vonatkozik. Eszerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Vitára adhat okot a kifizetés alaptalanságának felismerése kitétel. A döntés általában az adott személy konkrét jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg, azaz volt-e olyan jelentős különbség a korábbi és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észrevehette volna. Sor kerülhet téves kifizetésre a munkavállaló közrehatása révén is pl. általa nyújtott hamis adatszolgáltatás alapján. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállaló idézte elő, hogy a munkavállalónak a téves kifizetést fel kellett volna ismernie. Mindenesetre, leveléből úgy tűnik, hogy Ön felismerte a kifizetés alaptalanságát.

Nem tűnik ugyanakkor jogszerűnek a jogalap nélkül kifizetett munkabér "visszaszerzésének" módja. A munkáltató a munkabért visszakövetelheti, s ezen igényét fizetési felszólítással (feltéve, hogy az nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát), vagy munkaügyi jogvita keretében - tehát peres úton - érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A kialakult bírói gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni. A munkavállaló a fizetési felszólítás ellen 30 napon belül keresetet indíthat, ellenkező esetben a munkáltatói fizetési felszólítás végrehajthatóvá válik, miután azt a bíróság a munkáltató kéremére végrehajtási záradékkal látja el a Vht. 23.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján. Nincs joga azonban a munkáltatónak a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló munkabéréből - annak hozzájárulása nélkül - levonni! Ráadásul, a munkabért csakis a munkáltató követelheti vissza, tehát a MÁK nem.  A törvény ugyanis egyértelműen csak a munkáltató számára teszi lehetővé a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelését, s a munkabér fizetése, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlása olyannyira a munkáltató személyéhez kötődik, hogy a törvény ezen rendelkezését - álláspontom szerint - nem lehet olyannyira kiterjesztően értelmezni, mely arra az eredményre vezetne, hogy a munkáltató helyett a MÁK is jogosult lenne a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére. Ha tehát a MÁK kereste meg Önt a fizetési felszólítással, akkor az szerintem nem felel meg a törvény előírásainak, mert nem a munkáltatótól származik. 

Az az eljárás tehát, hogy a MÁK a munkáltatónak a jogalap nélkül kifizetett, általa elszámolt munkabér visszafizetése iránti igényét úgy érvényesítette, hogy azt beszámította az általa szintén csupán elszámolt táppénz összegébe, véleményem szerint is jogsértő eljárás, mert erre az eljárásra jogszabály felhatalmazást nem ad, sőt ez a törvénnyel kifejezetten ellentétes. Ahogy az előzőekben írtam, még a munkabérből sem vonhatta volna le a jogalap nélkül kifizetett munkabér összegét a munkáltató, nemhogy a teljesen más célt szolgáló, más jogviszony alapján folyósított és más által fizetett táppénz összegéből egy, a munkáltatótól eltérő jogi személy! A munkabért (illetményt) a munkáltató mint munkáltató fizeti a munkaszerződés (közalkalmazotti jogviszony) alapján, az egészségbiztosítási ellátásként az OEP által folyósított táppénzt pedig - mint társadalombiztosítási kifizetőhely -  csupán elszámolja. Egyet értek tehát Önnel abban, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér táppénzbe való "beszámításához" semmiképpen nem volt joga a MÁK-nak, ez az eljárás minden jogi alapot nélkülözött.

A MÁK tehát álláspontom szerint jogszerűtlenül járt el, amikor az általa elszámolt, jogalap nélkül kifizetett munkabér összegét beszámította az ugyancsak általa elszámolt táppénz összegébe. Azt javaslom, hogy forduljon panasszal az egészségbiztosítási pénztárhoz és kérje a jogtalanul ki nem fizetett táppénz kifizetését. Ezen túl, ha vannak, érvényesítheti azon kárait, melyek a MÁK jogszerűtlen eljárásából, vagyis a táppénz "visszatartásából" adódtak, azzal okozati összefüggésben állnak. Természetesen, ahogy a fentiekből következik, valószínűnek tűnik, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért mindettől függetlenül előbb vagy utóbb vissza kell fizetnie, hiszen ez alól csak az Mt. 164.§-ában foglalt valamely feltétel fennállása esetén mentesülne. Erre azonban csak akkor köteles, ha arra a munkáltató - tehát nem a MÁK - a törvény előírásainak megfelelően felszólítja, s még ebben az esetben is dönthet úgy, hogy keresettel él a felszólítás ellen.
 
Ha a fentiekkel kapcsolatban további segítségre van szüksége, kérem, hogy valamelyik elérhetőségemen keresni szíveskedjék!
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com