Osztályos egyezség

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjem édesapja (apósom) múlt év végén elhunyt. Az örökléssel kapcsolatban szeretnénk Öntől tájékoztatást kérni. Ami a leltár szerint a közjegyzői tárgyalás (hamarosan) során a hagyaték tárgyát képezni az 1/2 részben egy lakás (értéke 3 millió Ft) és 1/2 részben egy szőlő (értéke 1 millió Ft), ahol van egy épület is. Az ingatlanok másik fele anyósom nevén van. A férjemnek van egy testvére. A viszonyuk kielégítő. A tisztánlátás miatt fentiek ismeretében szeretnénk választ kapni az alábbiakra. Anyósom amennyiben férje (elhunyt) után örököl, úgy azt a két testvér részére egyenlő arányban szeretné odaadni. A férjem sem a lakást sem a szőlőt nem kívánja megtartani, ezért arra gondoltunk, hogy a közjegyzőnél a hagyaték keretén belül az őt illető részt eladná testvére részére. Nem ingyenesen, hanem ellenérték fejében mondana le a saját részéről. Erre van-e lehetősége? Így az őt illető rész "megváltásra", kifizetésre kerülne. Ha ez így lehetséges, akkor ez milyen költséggel jár férjem és testvére esetében is. (illeték, szja, stb..) Válaszát előre is köszönöm."
 
Tisztelt Kérdező!
 
A hagyatéki eljárás keretében lehetőség van ún. osztályos egyezséget kötni, mellyel az örökösök a hagyatékot tetszés szerit feloszthatják egymás között. Az osztályos egyezség csak a hagyaték tárgyainak az örököstársak közötti felosztását foglalhatja magába, nem érintheti tehát az örököstársak más (saját) vagyonát. Az osztályos egyezségnek további feltétele, hogy az alapján minden örökös részesedjen valamilyen mértékben a hagyatékból, a részesedés aránya azonban közömbös. Az osztályos egyezséget addig lehet megkötni, amíg a hagyatéki vagyon öröklés jogcímén való megszerzését a hagyatékátadó végzés nem tanúsítja, vagy annak jogi sorsáról bírósági határozat még nem döntött. Ekkor a közjegyző a hagyatékot - öröklés jogcímén - az egyezség szerint adja át, egész pontosan az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz. A jogutódlás ebben az esetben a hagyaték megnyílására visszamenő hatállyal következik be. 
 
Ami az illetékfizetési kötelezettséget illeti osztályos egyezség esetén, a helyzet a következő. Az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész mentes az öröklési illeték alól, így osztályos egyezség esetén a férjének és a sógorának az édesapjuktől örökölt örökrész után öröklési illetéket nem kell fizetnie. Az illetékekről szóló törvény 10.§ (3) bekezdése szerint azonban annak az örökösnek, aki az osztályos egyezség alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után 4 % mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ez a rendelkezés véleményem szerint nincs összhangban az új Ptk. azon fentiekben említett szabályával, mely szerint az örökösök osztályos egyezség esetén is öröklés (és nem adásvétel) jogcímén szerzik meg a hagyatékot, vagyis jogilag nem minősül élők közötti jogügyletnek (ezt a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII.tv. 6.§ (1) bekezdésének k) pontja kifejezetten ki is mondja). Ennek az a lényeges gyakorlati jelentősége, hogy az egyenes ági rokontól örökölt örökrész illetékmentes, ezzel szemben az oldalági rokontól (testvértől) megszerzett vagyon illetékköteles. Álláspontom szerint az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén megszerzett vagyonra is kiterjednek az öröklési illeték alóli mentességre vonatkozó szabályok, így az egyenes ági rokon után osztályos egyezség alapján megszerzett örökrésznek is illetékmentesnek kell(ene) lennie. Mindazonáltal, tekintettel az illetékekről szóló törvény 10.§ (3) bekezdésére, nem vagyok benne biztos, hogy a NAV is így fogja gondolni.  Javaslom tehát, hogy a későbbi problémák elkerülése érdekében kérjenek ezzel kapcsolatban állásfoglalást a NAV-tól.
 
Osztályos egyezség esetén nincs szja-fizetési kötelezettség, de gyakorlatilag az osztályos egyezségen kívül történő értékesítés esetén sem kell adót fizetni. Az átruházásból származó bevételből le lehet vonni ugyanis a megszerzésre fordított összeget, ami örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték. Ha tehát a bevétel megegyezik az átruházott ingatlannak, illetve ingatlanrésznek a hagyatéki eljárás során meghatározott értékével, akkor jövedelem hiányában adófizetési kötelezettség sem keletkezik. 
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 
 
 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com