Gyermektartásdíj módosítása, kapcsolattartás külföldön

Tisztelt Kérdező!

Ami először is a gyermektartásdíj összegét illeti, azt az élettársa a bírósági határozatban foglaltaknak megfelelően köteles fizetni. A gyermeket nevelő édesanya tehát jogosult élettársa nettó jövedelmének 20 %-ra, ha a tartásdíj mértékét a bíróság így állapította meg. Ha élettársa úgy gondolja, hogy a jelenlegi nettó fizetésének a bírósági határozatban meghatározott része (20 %-a) meghaladja a gyermek indokolt szükségleteinek összegét, bírósági úton kezdeményezheti a gyermektartásdíj mértékének csökkentését.  Mindzonáltal úgy gondolom, hogy egy apának a tőle telhető legtöbbet kell áldoznia gyermeke nevelésére, fejlődésére, mert ez nem csupán jogi, hanem - sokkal inkább - erkölcsi kötelezettsége. Tehát véleményem szerint élettársának alapvetően örülnie kell(ene) annak, hogy jelenlegi jövedelmi viszonyai folytán nagyobb összeggel tud hozzájárulni gyermeke neveléséhez, fejlődéséhez.

A kapcsolattartás vonatkozásában szintén a bírósági határozatban foglaltak az irányadók.  A különélő szülővel való kapcsolattartást a gyermeket nevelő szülőnek - a gyermek érdekeinek megfelelően - elő kell segítenie, annak szándékos, a gyermek érdekeivel ellentétes akadályozása akár a szülői felügyeleti jog gyakorlásának bíróság általi módosítását is eredményezheti. A kapcsolattartást a szülőknek a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve lehetővé tenniük. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik és a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére kötelezi. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyermekkel való kapcsolattartás önkényes, visszaélésszerű akadályozása továbbá a gyermekétől különélő szülő gyermekével való kapcsolattartásra vonatkozó, a Ptk. 2:42.§ (1) bekezdése szerinti személyiségi jogát is sértheti, így akár sérelemdíj követelésére is alapot adhat.

A kapcsolattartás joga pedig a 2014. március 15. óta hatályos Ptk. értelmében - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. Ez a jog, vagyis a külföldön való kapcsolattartás joga - a bíróság, vagy a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában - a törvény erejénél fogva kkor is megilleti a különélő szülőt, ha a bíróság a Ptk. hatálybalépése, vagyis még 2014. március 15. előtt, az akkor hatályos csaldjogi törvény (Csjt. )alapján döntött a gyermek elhelyezéséről és a kapcsolattartásról, mint tartós jogviszonyról (Kúria, Pfv.21646/2015/8.). Ugyanakkor, miként az előzőekben kiemeltem, a kapcsolattartás tekintetében is a gyámhatósági, illetve bírósági határozatban foglaltak az irányadók, tehát a külföldön való kapcsolattartás lehetősége csak abban az esetben áll fenn, ha a gyámhatóság vagy a bíróság ettől eltérően nem rendelkezett. Utóbbi esetben a külföldön való kapcsolattartás érdekében a kapcsolattartás megváltoztatását kell kérni a bíróságtól vagy a gyámhatóságtól.

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.