Munkaviszony jogellenes megszüntetése, munkáltató által fizetendő sérelemdíj

A munkáltató a munkaviszony megszüntetése során sem sértheti meg a munkavállaló személyiségi jogait. A munkavállaló munkahelyről való kivezetése és onnét való kitiltása - az ezen intézkedés igazolására alkalmas alapos ok hiányában - a munkavállaló személyhez fűződő jogainak sérelmét eredményezi, ezért az ily módon eljáró munkáltató sérelemdíj fizetésére köteles.
 
Ügyfelem - munkatársaival közösen - egy udvarias hangnemben megírt e-mailt küldött el a munkahelyi felettesének, melyben a szakszerű munkavégzést akadályozó nehézségekre és problémákra hívta fel a  figyelmét és kérte ezen problémák elhárítását. Kis idő múlva egy másik részleg dolgozói is hasonló tartalmú e-mailt küldtek ugyanezen személynek, ezen másik levél elkészítésében és elküldésében ügyfelem azonban nem játszott semmiféle kezdeményező szerepet. A levél elküldésének napján ügyfelem munkahelyi felettese - két másik személy kíséretében - megjelent ügyfelem irodájában, átadta neki a munkavégzési kötelezettség alóli felmentést tartalmazó okiratot és felszólította, hogy azonnal pakoljon össze és hagyja el a munkahelyét. Ekkor szóváltás alakult ki ügyfelem és felettese között, mivel utóbbi meg akarta akadályozni, hogy ügyfelem összeszedje és elvigye magával a bérpepírjait. Végül ügyfelemet felettese és egy másik munkavállaló - több dolgozó szeme láttára - kikísérte az épületből, majd ügyfelemtől elvette a munkahelyére való belépéshez szükséges mágneskártyát, ezzel gyakorlatilag kitiltotta a munkahelyéről. A munkáltató ügyfelem munkaviszonyát felmondással megszüntette, a felmondás indoka az ügyfelem által küldött e-mail volt, melyben - a munkáltató álláspontja szerint - kollégái megbízása, hozzájárulása és tudomása nélkül negatív hangulatkeltésre alkalmas módon valótlanságokat állított a munkáltatóval kapcsolatban és a munkavégzést is akadályozta, lassította.
 
Keresetünkben - a jogellenes munkaviszony-megszüntetésből eredő károk megtérítésén túl - kértük az alperesi munkáltató sérelemdíj fizetésére kötelezését is. Előadtuk, hogy felperes munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. 7. §-át, 12.§ (1) bekezdését, illetve a 66. § (2) bekezdését sértő módon, okszerűtlen felmondási okra alapított és valótlan tényállításokat tartalmazó jognyilatkozattal, a joggal való visszaélés tilalmába ütköző és az egyenlő bánásmód követelményét sértő módon, jogellenesen került sor. A sérelemdíj iránti igényt arra alapítottuk, hogy bár önmagában a felmondás, a munka elvesztése sérelemdíj iránti igényt nem alapoz meg, azonban megállapítandó a munkáltató sérelemdíj-fizetési kötelezettsége, ha a munkaviszony megszüntetése körében a munkavállalóval szemben a törvény alapelveit és az emberi méltóságot sértő módon, lekezelően, fölényesen, a munkavállaló becsületének, önérzetének megsértésére alkalmas módon járt el, s ekként személyiségi jogait megsértette. Súlyos szereptévesztésben van az a munkáltató, aki magát valamiféle „hatóságnak” képzelve megfeledkezik arról, hogy a munkaviszonyban részt vevő felek a jogviszony egymással jogilag egyenrangú szereplői, és a munkaviszony megszüntetése során a munkavállalót megszégyenítő, megalázó módon jár el. A munkavállaló személyiségi jogainak megsértése a felmondás jogszerűségétől függetlenül megalapozza a munkáltató (objektív) kártérítési felelősségét, hiszen annak alapja nem a munkaviszony-megszüntetés jogellenessége, hanem valamely személyhez fűződő jog megsértése. A megalázó, az emberi méltóságot súlyosan sértő bánásmód még a munkaviszonyból származó kötelezettségét megsértő munkavállalóval szemben sem elfogadható, nemhogy egy olyan munkavállalóval szemben, aki nem tett mást, mint a munkavégzésre vonatkozó kérdéseket tett fel és jogos kéréseket fogalmazott meg egy vezető beosztású munkavállaló irányában.
 
Az első fokú bíróság az alperesi munkáltatót - a keresetnek megfelelően - elmaradt munkabérből és megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékból eredő kártérítés, sérelemdíj, ezek kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság mind a felmondás jogellenessége, mind az ebből eredő károk, mind pedig a sérelemdíj vonatkozásában egyet értett a keresetben foglaltakkal. A felmondással kapcsolatban megállapította, hogy abban egy olyan - valós és okszerű - indok sem szerepelt, mely jogszerű felmondás alapjául szolgálhatott volna. A sérelemdíjjal kapcsolatban a bíróság kiemelte, hogy az a tény, hogy úgy bántak a felperessel, mintha valamilyen jelentős jogsértést követett volna el, és kikísérték a munkahelyéről, a kívülállókban joggal alakíthatott ki olyan véleményt, hogy valamilyn súlyos kötelezettségszegés miatt azonnali hatállyal lett elbocsátva. A munkavállaló munkahelyéről több személy szeme láttára történő kivezetése nem szokványos módja a munkaviszony megszüntetésének, még akkor sem, ha adott esetben az esetleges károkozás megelőzése érdekében cselekszik így a munkáltató. A munkáltató magatartása azt a látszatot keltette a többi munkavállaló irányába, mintha a felperes puszta jelenléte valamilyen valós veszélyt jelentene a munkáltatóra nézve. Ez pedig a felperes személyiségi jogait oly módon sértette, mely alapot ad sérelemdíj megállapítására.
 
Az alperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, így az jogerőre emelkedett.
 

Dr. Fülöp Botond

 

2016. március 11.

 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

 

Hasonló jogi problémája van? Lépjen velem kapcsolatba itt!

Regisztráljon honlapomra! Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, melyek jelenleg az alábbiak:

Ezen túl, a regisztrált felhasználókat e-mailben tájékoztatom, valahányszor új tartalom kerül a honlapra.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!

 

 

Új regisztráció

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com