Levonás munkabérből

Ügyfelem a próbaidő alatt felmondta a munkaviszonyát. A munkaviszony utolsó hónapjára vonatkozóan a munkáltató a munkaszerződés alapján járó összegűnél kisebb összegű nettó munkabért utalt át a részére. A munkáltató ezen lépését utólag levél útján azzal indokolta, hogy ügyfelem az utolsó munkanapján a munkáltató számára állítólag kárt okozott, s ezért őt "kártérítésre kötelezi".

 

A ki nem fizetett nettó munkabér vonatkozásában fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményeztük a munkáltató ellen. Mivel a munkáltató a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, az eljárás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt perré alakult.

 

A bírósághoz benyújtott beadványunkban hivatkoztunk az Mt. 161.§ (1) bekezdésére, melynek értelmében a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését kizárólag a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, illetve akkor vonhatja le, ha az előlegnyújtásból ered. Ezen kógens szabályoktól – az Mt. 165.§-a alapján – sem kollektív szerződés, sem pedig a felek megállapodása alapján nem lehet eltérni.

 

Jóllehet a munkaszerződés  - az Mt. 56.§-a szerinti hátrányos jogkövetkezményként – a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén lehetővé tette az alapbér csökkentését legfeljebb 20%-kal és maximum 5 hónapra, ezen hátrányos jogkövetkezmény – a munkaszerződés rendelkezése alapján – azonban kizárólag az annak mellékletét képező kötelezettségszegési szabályzatban rögzített eljárás során állapítható meg. Márpedig ilyen eljárást a munkáltató ügyfelemmel szemben nem folytatott le és levelében a levonás okául és alapjául egyértelműen kártérítést, nem pedig vétkes kötelezettségszegés miatt alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt jelölt meg.

 

Tekintettel a fenti törvényi rendelkezésekre, a munkáltató eljárása törvénysértő volt, mert a levonásra sem jogszabály, sem pedig végrehajtható határozat nem hatalmazta fel, ahhoz ügyfelem nem járult hozzá, az nem előlegnyújtásból eredt és arra nem is a munkaszerződés mellékletét képező kötelezettségszegési szabályzatban rögzített eljárás alapján meghozott hátrányos jogkövetkezményként került sor. Következésképpen a munkáltató a munkabérből való levonást jogellenesen, annak törvényben és munkaszerződésben foglalt feltételeinek hiányában eszközölte, így tartozik ügyfelemnek a jogellenesen ki nem fizetett összeggel.

 

Kiemeltük, hogy a munkáltatónak a "kártérítésre kötelezéssel" kapcsolatos és egyébként valótlan ténymegállapításokat tartalmazó levele az Mt. 285.§ (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak sem tekinthető. Az Mt. 285.§ (2) bekezdése szerinti felszólítással ugyanis a munkáltató az abban foglalt összeg megfizetésére szólítja fel a munkavállalót, jelen eseben azonban a munkáltató levelében csupán indokát adta az általa már foganatosított levonásnak, kérve egyúttal ügyfelemet a kártérítésre „kötelezés” „tudomásul vételére”.

 

Az Mt. 285.§ (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak a levonást időben minden esetben meg kell előznie, hiszen a levonás csak azt követően eszközölhető, hogy a felszólítást a bíróság – a munkavállaló általi megtámadás hiányában – a Vht. 23.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján végrehajtási záradékkal látta el. Jelen esetben a munkáltató levele semmi másként nem értékelhető, mint egy törvénysértő eljárás utólagos indokolásának.

 

Miután a munkáltató megkapta a bíróságtól a keresetet és a tárgyalásra szóló idézést, a pert nem vállalva egyezség keretében önként kifizette ügyfelemnek a jogellenesen levont összeget.

 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.