Egyezségkötés bankkölcsön-tartozás rendezése érdekében 2.

 

Ügyfeleim, mint egyetemleges adósok és zálogkötelezettek, egyrészről, valamint egy pénzintézet, mint hitelező és zálogjogosult, másrészről 2006-ban közjegyzői okiratba foglalt, jelzálogjoggal biztosított, ingatlanvásárlási célú deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással. A hitelező a szerződést – nem fizetés okán – felmondta, majd pedig a szerződésből eredő követelését egy követeléskezelőre engedményezte. Az engedményezést követően az engedményes végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezte ügyfeleimmel szemben. 

 

Az egyik adós a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában 14 és 5 hónapos, vagyis korlátozottan cselekvőképes kiskorú volt. A szerződést helyette és nevében az édesanyja, mint törvényes képviselő írta alá, jognyilatkozatát a gyámhatóság jóváhagyta. Szülei a szerződés megkötésését megelőzően elváltak, s a szülők megállapodása alapján a kiskorú adós az édesapjához került. A kölcsönszerződés azt a célt szolgálta, hogy az édesapa meg tudja vásárolni a volt házastársának a házastársi közös ingatlanban fennálló 5/10 arányú tulajdoni illetőségét abból a célból, hogy gyermekével, vagyis a másik adóssal életvitelszerűen ott éljenek (az inagtlan másik 5/10 tulajdoni illetősége ekkor már a kiskorú adós tulajdonában állt).

 

A végrehajtási eljárás keretében a szerződéskötés időpontjában még kiskorú adós munkabérének 33 %-át a végrehajtó letiltotta.

 

Ügyfeleim megbízásából a tartozás rendezése érdekében egyezségi ajánlattal kerestem meg a követeléskezelőt. A levélben kiemeltem és jogilag részletesen indokoltam, hogy a szerződéskötés időpontjában korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak minősülő ügyfelemmel szemben egy több okból is érvénytelen szerződésből eredő követelés behajtása érdekében folyik végrehajtási eljárás, melynek keretében a végrehajtó a szerződés létrejöttének időpontjában mindössze tizennégy és fél éves ügyfelem munkabérének jelentős részét letiltja. Ügyfelem annak ellenére kénytelen tűrni a munkabéréből történő letiltást, hogy a kölcsönszerződést alá sem írta, sőt, arról még csak nem is tudott. A tizennégy és fél éves, gyermekkorú ügyfelemet úgy „rángatták bele” - közjegyzői közreműködéssel (!) – egyetemleges adóstársként a kötelembe, hogy a hitelezőtől semmiféle szolgáltatásban nem részesült, a kölcsönösszeget kizárólag a másik adós kapta meg, Nevében – törvényes képviselőként – olyan, a gyermektől külön élő szülő írta alá a kölcsönszerződést (közjegyző előtt !), akinek szülői felügyeleti joga a jognyilatkozat megtételének időpontjában szünetelt, s akinek képviseleti joga ezen vagyoni ügyre nem terjedt ki. Ráadásul, a tizennégy és fél éves, gyermekkorú ügyfelem a bármiféle ellenérték nélküli, korlátlan felelősségvállalást eredményező jognyilatkozatot még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehette volna meg, így az ő egyetemleges adósként történő feltüntetése nyilvánvalóan jogszabályba ütközött. Ezen okokból kifolyólag a szerződés - a kiskorú adós vonatkozásában - a régi Ptk. 13/A:§ (1) bekezdésébe, valamint a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 72.§ (2) bekezdésébe, 86.§ (2) bekezdésébe és 92.§ (3) bekezdésébe ütközött, ennek folytán ezen adóssal a szerződés érvényesen nem jött létre.

 

Kifejeztem továbbá azon határozott véleményemet, hogy nem csupán súlyosan jogsértő, de egyben az üzleti és emberi tisztesség legelemibb követelményeivel is ellentétes végrehajtást vezetni egy olyan személy ellen, aki a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés létrejöttekor gyermek volt még, s akit – anélkül, hogy arról tudomással bírt volna – a részére nyújtott bármiféle szolgáltatás hiányában több szempontból is jogsértő módon „rángattak bele” egy szerződésbe annak érdekében, hogy a hitelező követelése a jövőben esetlegesen tőle is behajtható legyen.

 

A követeléskezelő végül elfogadta a tartozás végleges rendezésére vonatkozó egyezségi ajánlatunkat, melynek értelmében a fennálló tartozás 1/4 részének egy összegben történő megfizetése ellenében a fennmaradó összeg - vagyis a tartozás 3/4-e - elengedésre kerül.

 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

 

Hasonló jogi problémája van? Lépjen velem kapcsolatba itt!

Regisztráljon honlapomra! 3.000,- Ft/év használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, melyek jelenleg az alábbiak:

a "Fejezetek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések köréből" című e-book,

a "Követelések határon átnyúló érvényesítésének és behajtásának jogi eszközei az Európai Unióban (kérdések-válaszok) 1. Polgári és kereskedelmi ügyek" című e-book,

a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos ügyeimben született anonimizált bírósági határozatok,

az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyek rendszeresen aktualizált listája.

 

Ezen túl, a regisztrált felhasználókat e-mailben tájékoztatom, valahányszor új tartalom kerül a honlapra.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!

 

Új regisztráció

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com