Kérdések és válaszok a banki elszámoltatással kapcsolatban

Ez az összefoglaló az alábbi kérdésekre próbál választ adni:
 
  1. Milyen szerződések vonatkozásában áll fenn elszámolási kötelezettség?
  2. Mivel kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek?
  3. Milyen határidőig kell megtörténnie az elszámolásnak?
  4. Keletkezhet-e bármilyen fizetési kötelezettség a fogyasztóra nézve az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban?
  5. Hogyan történik az elszámolás?
  6. A pénzügyi intézmény egyoldalúan módosította az ÁSZF-et és megváltoztatta az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló semmis kikötést. Milyen hatása van ennek az elszámolásra?
  7. Vitathatja-e a fogyasztó az elszámolást?
  8. Mit tehet a fogyasztó, ha a pénzügyi intézmény nem tett eleget elszámolási kötelezettségének?
  9. Mit tehet a fogyasztó, ha a pénzügyi intézmény elutasította az elszámolás módjával (eredményével), vagy annak jogsértőnek vélt elmulasztásával kapcsolatos panaszát?
  10. Mi a helyzet a forintkölcsön-szerződésekkel?
  11. Mi a helyzet a követeléskezelőre engedményezett szerződésekkel?
  12. Mi a helyzet a végtörlesztett szerződésekkel?
  13. Mi a helyzet a Nemzeti Eszközkezelőnek vételre felajánlott lakóingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén?
  14. Mi a helyzet az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén?
  15. Mi a helyzet a megszűnt szerződésekkel?
  16. Mi a helyzet akkor, ha az adós elhúnyt?
  17. Mi történik a már folyamatban lévő, de a 2014. évi XXXVIII. tv. alapján felfüggesztett perekkel?
  18. Mi történik a folyamatban lévő végrehajtásokkal?
  19. A szerződésemmel kapcsolatban bíróság már jogerős ítéletet hozott. Érinti ez a tény az elszámolási kötelezettséget?
 

 

1. Milyen szerződések vonatkozásában áll fenn elszámolási kötelezettség?

 

A törvény szerinti elszámolási kötelezettség a 2004. május 01. és 2014. július 26. között létrejött deviza alapú, forint alapú és a deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések esetén áll, illetve állhat fenn, feltéve, hogy az adott szerződés:

 

  • nem szűnt még meg, vagy
  • a 2009. július 26. napját követően szűnt meg, vagy
  • a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően szűnt meg, de a pénzügyi intézménynek tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, vagy
  • a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően szűnt meg, de a fogyasztó igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény (követeléskezelő) érvényesíti és a fogyasztó kéri az elszámolást, vagy
  • a fogyasztó állítja és a pénzügyi intézmény nem vitatja, hogy a fogyasztó elszámolásból eredő követelése nem évült el, vagy az el nem évülés tényét bíróság jogerős ítélete megállapította.
Nem áll fenn elszámolási kötelezettség a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú kölcsönszerződések vonatkozásában. 
 
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 3. § (3) bekezdése szerint fogyasztó az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. A fogyasztói hitel körébe ennek alapján a magánszemélyek nem üzleti célú hitelei tartoznak. Nem tartoznak tehát a törvény szerinti elszámolási kötelezettség tárgyi hatálya alá azok a szerződések sem, amelyeket pénzügyi intézmény magánszeméllyel kötött ugyan, de a kölcsön (lízingtárgy) felhasználására üzleti céllal került sor.
 

Az elévülés tekintetében figyelembe kell venni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelés elévülése 2014. július 26-tól az elszámolásnak a fogyasztóval való közlése napjáig, de legkésőbb 2015. december 31-ig nyugszik. A 2014. évi XXXVIII. tv. 1.§ (6) bekezdése pedig kimondja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések elévülése csak a szerződés megszűnésével kezdődik el.

 

2. Mivel kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek?

 

Az árfolyamrés alkalmazásából, valamint a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításokból keletkezett túlfizetéssel, utóbbi vonatkozásában akkor, ha az adott pénzügyi intézmény nem tudta megdönteni az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelmet, illetve - forint- és deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések esetén - a bíróság a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben megállapította a 2010. november 26-át követően közzétett ÁSZF-ben foglalt, egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító, általános szerződési feltétel semmisségét (ezen utóbbi szerződési feltételek vonatkozásában ugyanis nem áll fenn a semmisségre vonatkozó törvényi vélelem).

 

3. Milyen határidőig kell megtörténnie az elszámolásnak?

 

  • A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére vonatkozó általános szerződési feltétel semmisségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt polgári peres eljárást nem kezdeményező pénzügyi intézményeknek az elszámolást 2015. január 15. napja és 2015. január 29. napja között kell a fogyasztóknak megküldenie.
  • A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére vonatkozó általános szerződési feltétel semmisségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt polgári peres eljárást kezdeményező pénzügyi intézményeknek az elszámolást 2015. február 1. napja és 2015. február 28. napja között kell a fogyasztónak megküldenie. Ha azonban a polgári peres eljárás befejezésére 2014. december 31. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap.
  • A forint alapú és a deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések vonatkozásában, ha sem a pénzügyi intézmény nem indított 2015. január 12. napjáig keresetet az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító általános szerződési feltétel semmisségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt, sem pedig a felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank nem indított 2015. február 28. napjáig közérdekű keresetet ezen szerződési feltételek semmisségének megállapítása iránt, az elszámolást 2015. április 16. napja és 2015. április 30. napja között kell a fogyasztónak megküldeni.
  • Ha az előbb említett esetben akár a pénzügyi intézmény, akár a Felügyelet keresetet indít, az elszámolást 2015. augusztus 15. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell a fogyasztónak megküldeni. Ha bármelyik polgári peres eljárás befejezésére 2015. július 31. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének a véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap.
  • A végtörlesztett fogyasztói kölcsönszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek 2015. november 30-áig kell megküldeniük az elszámolást a fogyasztónak.
  • A követeléskezelő az elszámolást a fogyasztó erre irányuló igényének benyújtásától számított 30 napon belül köteles elvégezni.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltétel tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt pert indító pénzintézetek, valamint a peres eljárások eredményét és a letölthető ítéleteket itt megtalálja.

 

4. Keletkezhet-e bármilyen fizetési kötelezettség a fogyasztóra nézve az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban?

 

Nem: az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos minden költség az elszámolásra köteles pénzügyi intézményt, illetve a követeléskezelőt terheli. A pénzügyi intézmény az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódóan külön költséget és díjat nem számolhat fel és az elszámolási kötelezettség teljesítése nem szolgálhat egyoldalú szerződésmódosítás alapjául sem.

 

5. Hogyan történik az elszámolás?
 
Az elszámolás fennálló szerződések esetén az "előtörlesztéses" konstrukció alkalmazásával, megszűnt szerződések esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazásával történik.
 
Az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Az elszámolás törvényben rögzített módjával a fogyasztót olyan helyzetbe kell kerül, mintha a szerződéskötés időpontja óta a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamán, valamint a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás, továbbá mintha a túlfizetéseket az ezek bekövetkezése időpontjában előtörlesztésként teljesítette volna. A törlesztés során kimutatható túlfizetéseket tehát úgy kell összegezni az elszámolás időpontjára, mintha azokat - noha ténylegesen nem ez történik - a fogyasztó előtörlesztette volna.
 
Amennyiben a tartozás devizában került meghatározásra, akkor a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.
 
A pénzügyi intézménynek tehát az általa folyósított kölcsön összegét, majd pedig a törlesztőrészletek összegét az ezek teljesítésének tényleges elszámolási napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítania. Ha a pénzügyi intézmény az ÁSZF-jeiben vagy a szerződéseiben konkrét napot határoz meg az átváltásra, úgy az átváltás napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell az átszámítást elvégezni. 
 
Ezen átszámítást követően a semmis kikötés alapján folyósított és az ily módon átszámított kölcsön, valamint a semmis kikötésnek megfelelően teljesített és az előbbiek szerint átszámított törlesztőrészletek közötti különbözet összegét árfolyamrésből származó túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára. Arfolyamrésből eredő túlfizetés természetesen nem keletkezik akkor, ha a szóban forgó szerződés vagy a pénzügyi intézmény által meghatározott deviza-középárfolyam, vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazását irányozta elő mind a kölcsön, mind pedig a törlesztőrészletek összegének meghatározása tekintetében. 
 
Meg kell határozni továbbá a semmis kikötés alapján teljesített törlesztőrészletek, valamint semmis kikötéseken alapuló kamat-, kamatfelár-, költség-, díjemelés figyelmen kívül hagyásával kiszámított törlesztőrészletek közötti különbözet összegét, és ezt az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára. 
 
Nem tekinthető ugyanakkor egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a pénzügyi intézmény a szerződés megkötésekor előre meghatározott időszakra adott kamat-, költség-, díjkedvezményt megszüntetve a kedvezményes időszak lejártát követően a kamatot, költséget, díjat egyoldalúan a szerződésben meghatározott mértékre emelte. Ebben az esetben az elszámolást a szerződésben meghatározott, illetve a kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részévé vált kamat, költség és díj mértékének alapulvételével kell elvégezni. Ha valamely kamat, költség, vagy díj - akár egyoldalú szerződésmódosítás révén - a szerződésben meghatározott mérték alá csökkent, ez legfeljebb a módosításig bekövetkezett túlfizetésnek az adott költségelem vonatkozásában történő megszűnését eredményezi, ám arról nem lehet szó, hogy a pénzügyi intézmény a szerződésben foglalthoz képest csökkentett költségelemből eredő különbözeti összeget a maga javára elszámolja.
 
Ha a szerződéses kikötések semmisége miatt az árfolyamrésen és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő elszámolást egyaránt el kell végezni, akkor a teljes túlfizetés elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni. A fogyasztó követelését a fogyasztói kölcsönszerződés fennállásának időszakában a Magyar Nemzeti Bank elnökének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon úgy kell kiszámítani, mintha a túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna, vagyis mintha a jogtalanul beszedett összegekkel a fogyasztó előtörlesztést teljesített volna. 
 
Az elszámolás részeként meg kell határozni az adós által fizetendő új törlesztőrészlet összegét is. 
 
A fogyasztói követelés alapján keletkező fizetési kötelezettség teljesítéséért az elszámolásra kötelezett pénzügyi intézménnyel egyetemlegesen felel a fogyasztóval szemben az a pénzügyi intézmény is, amely nem elszámolásra kötelezett, de a fogyasztói kölcsönszerződésre tekintettel alapított önálló zálogjog jogosultja. 
 
A fogyasztói követelést a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Ha a fogyasztói követelés a fogyasztó pénzügyi intézménnyel szemben esedékessé vált és lejárt tartozását meghaladja, azt az MNB rendeletében meghatározott módon és időponttal előtörlesztésként kell elszámolni. 
 
Az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az elszámolás során - a szerződéskötés érdekében adott kedvezmények kivételével - a fogyasztói követelés összegéből jogosult levonni az adott időszakban nyújtott kedvezményt, a kedvezmény felmerülésének időpontját figyelembe véve. Ebben a vonatkozásban kedvezménynek minősül minden olyan - szerződésmódosításon, a felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló - vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent. A fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának módját az MNB rendelet határozza meg. Az elszámolást az MNB rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.
 

6. A  pénzügyi intézmény egyoldalúan módosította az ÁSZF-et és megváltoztatta az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló semmis kikötést. Milyen hatása van ennek az elszámolásra?

 

Semmilyen. Egy ilyen szerződésmódosítás ugyanis nem válik a módosítást megelőzően kötött fogyasztói kölcsönszerződés részévé. Ugyanez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződéses kikötés bármely más okból érvénytelen.

 

7. Vitathatja-e a fogyasztó az elszámolást?

 

Igen. Ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által a számára megküldött elszámolást vitatja, az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. Ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő. Ha panasz előterjesztésére nem kerül sor, úgy kell tekintetni, hogy az elszámolásban foglaltakat a fogyasztó elfogadja. Ezt követően az elszámolás nem vitatható.

 

8. Mit tehet a fogyasztó, ha a pénzügyi intézmény nem tett eleget elszámolási kötelezettségének?

 

Ha a pénzügyi intézmény a fogyasztóval nem számolt el, és a fogyasztó álláspontja szerint a pénzügyi intézménynek vele szemben elszámolási kötelezettsége áll fenn, panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. A panaszt legkésőbb az elszámolási kötelezettség tényének az adott pénzügyi intézmény honlapján történő, a törvény által kötelezően előírt közzétételt követő 60 napon belül, ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjesztheti elő. Ha a honlapon történő közzétételre 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a panasz legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő 60 napon belül terjeszthető elő. MIndenképpen érdemes tehát figyelni az érintett pénzügyi intézmény honlapját, mert egyrészt a fogyasztó onnét tudhatja meg, hogy a pénzügyi intézmény - álláspontja szerint - valamennyi érintett fogyasztó részére megküldte az elszámolást, másrészt pedig az elszámolás hiánya miatti panasz előterjesztésére vonatkozó határidő is ezen közzététel időpontjával kezdődik. 

 

9. Mit tehet a fogyasztó, ha a pénzügyi intézmény elutasította az elszámolás módjával (eredményével), vagy annak jogsértőnek vélt elmulasztásával kapcsolatos panaszát?

 

Ebben az esetben a fogyasztónak egy jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésére: a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kell kezdeményeznie. Ha a kérelem benyújtásában akadályozva volt, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kézbesítéstől számított 6 hónapon belül kell az eljárást kezdeményezni. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésekor a fogyasztónak a Békéltető Testület döntésére vonatkozó határozott kérelmet kell előterjesztenie és kérelmét indokolnia kell. A fogyasztó kérelmét lényegében véve a következő három ok valamelyikére alapíthatja: elszámolás számítási hibája, panasz elkésettsége miatti elutasítása, illetve az elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának célja elsősorban egyezség létrehozásának megkísérlése a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között és csak ennek eredménytelensége esetén a döntéshozatal. A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozata mindenképpen kötelező az érintett pénzügyi intézményre nézve, függetlenül attól, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot. 

 

A fogyasztó és a pénzügyi intézmény a Békéltető Testület határozata ellen – a kézbesítéstől számított 30 napon belül - annak megváltoztatása iránt nemperes bírósági eljárást kezdeményezhet. A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság illetékes. A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet az ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a bírósághoz továbbítja. A polgári nemperes eljárás során a kérelmező - akár fogyasztó, akár pénzügyi intézmény - nem hivatkozhat olyan tényre, adatra, nem adhat elő kérelme alátámasztására olyan indokot, amelyre a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában nem hivatkozott, illetve nem adott elő. A polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak, az eljárásban egyéb bizonyításnak nincs helye. A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban és a bírósági nemperes eljárásban hozott jogerős, az elszámolás tárgyában született határozat más polgári eljárásban nem vitatható. A kérelem benyújtásának a Pénzügyi Békéltető Testület határozata végrehajtására halasztó hatálya van.

 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. éci CXXXIX. törvény alapján - a törvényben foglalt okok valamelyikének fennállására való hivatkozással - lehetőség van továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának hatályon kívül helyezése iránt keresetet indítani a Fővárosi Törvényszék előtt. Ezen lehetséges, hatályon kívül helyezésre irányuló perindítási okok a következők: a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a törvényi rendelkezéseknek, a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek.

 

Tekintettel arra, hogy a törvény a jogorvoslati eljárások vonatkozásában a beadványok benyújtásának határideje, illetve azok tartalma tekintetében szigorú követelményeket támaszt, ezek szakszerű elkészítése és határidőben történő benyújtása céljából ajánlatos ügyvéd segítségét kérni.

 

10. Mi a helyzet a forintkölcsön-szerződésekkel?

 

A forintkölcsönök esetén árfolyamrés nincs, tehát ebből adódó, elszámolandó túlfizetés sem keletkezik. Az egyoldalú szerződésmódosításokból eredő túlfizetés vonatkozásában azonban fennáll a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettsége, ha az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételt a pénzügyi intézmény

  • 2010. november 26-án vagy azt megelőzően alkalmazta és a pénzügyi intézmény nem tudta megdönteni a semmisségre vonatkozó törvényi vélelmet, vagy pedig
  • a 2010. november 26-át követően alkalmazott, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltétel semmisségét a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben a bíróság megállapította.

11. Mi a helyzet a követeléskezelőre engedményezett szerződésekkel?

 

Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni követelését a szerződés megszűnését követően követeléskezelőre engedményezte, az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek az elszámolást mind a szerződés megszűnése időpontjával, mind pedig a követelés engedményezésének időpontjával el kell készítenie. Az elszámolásból eredő jogai érvényesítéséhez a fogyasztó igényelheti a követeléskezelőtől, hogy a követeléskezelő a fogyasztóval szemben fennálló követelésével a törvény rendelkezéseinek megfelelően számoljon el. Az elszámolás során az engedményezés időpontjától - az MNB rendeletében meghatározott módon - a követeléskezelő által alkalmazott kamattal megnövelt összeggel kell - a fogyasztó javára - figyelembe venni az engedményezés időpontjában fennálló fogyasztói követelést. Ha ezen elszámolás eredményeként a követeléskezelő tartozik a fogyasztónak, annak kifizetésére a követeléskezelő köteles, azonban az így kifizetett összeg megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. A követeléskezelő a követelése összegének az engedményezett követelés vételárához képest bekövetkezett csökkenéséből az őt ért pénzügyi veszteség arányos megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. A követeléskezelő ezen elszámolási kötelezettségét nem érinti az sem, ha követelése teljesítés eredményeképpen szűnt meg. Az elszámolás eredményével, illetve annak elmulasztásával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek a követeléskezelő által elkészített, vagy elkészíteni elmulasztott elszámolás vonatkozásában is fennállnak, és a követeléskezelő elszámolási kötelezettségét nem érinti az, hogy a fogyasztó a pénzügyi intézmény elszámolását vitatja. Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény elszámolása a fogyasztó által benyújtott panasz, illetve az ezt követő jogorvoslati eljárás eredményeképpen megváltozik, a fogyasztó kérheti, hogy a követeléskezelő az elszámolását - az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény új elszámolására figyelemmel - módosítsa.

 

12. Mi a helyzet a kedvezményes árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY) végtörlesztett szerződésekkel?

 

A végtörlesztett szerződések esetén a fogyasztó kérésére a pénzügyi intézmény köteles elkészíteni az elszámolást. ezen szerződések vonatkozásában tehát a pénzügyi intézményt elszámolási kötelezettség csak akkor terheli, ha azt a fogyasztó a pénzügyi intézménytől közvetlenül kéri. A fogyasztó az elszámolást 2015. március hónapban kérheti, 10.000,- Ft-os díj ellenében. A pénzügyi intézmény az elszámolás során az általános szabályok szerint figyelembe veheti a fogyasztónak biztosított kedvezményeket. Ha az ily módon elkészített elszámolás eredményeként az állapítható meg, hogy a fogyasztó javára a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége áll fenn, a pénzügyi intézménynek a 10 000 forintos díjat a fogyasztó részére vissza kell térítenie. Ha a fogyasztó a végtörlesztés érdekében forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött, nem kell megfizetnie a 10 000 forintos díjat, feltéve hogy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel vagy más pénzügyi intézménnyel kötötte, és a fogyasztó igazolja, hogy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés megkötésére a végtörlesztés érdekében került sor. Az elszámolás eredménye a fogyasztó részéről nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, vagyis az elszámolás legfeljebb azzal az eredménnyel járhat, hogy a pénzügyi intézménynek nem áll fenn fizetési kötelezettsége a fogyasztó felé.

 

13. Mi a helyzet a Nemzeti Eszközkezelőnek vételre felajánlott lakóingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén?

 

Ha a Nemzeti Eszközkezelő a fogyasztó által felajánlott lakóingatlant a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségének teljesítése előtt megvásárolta, a pénzügyi intézménynek nem kell a fogyasztóval elszámolnia. Ennek az az oka, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vásárlásával érintett konstrukcióban a fogyasztó jelentős kedvezményeket élvezett (a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval szemben fennálló - az ingatlan vételárát meghaladó - követeléséről le kellett mondania), ezért elenyésző lenne az esélye annak, hogy az elszámolás eredményeként a vételárból a fogyasztó is részesüljön.

 

14. Mi a helyzet az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén?

 

A pénzügyi intézménynek az általános szabályok szerint kell elszámolnia a fogyasztó felé, de a fogyasztói követelést - az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását követően - elsősorban a gyűjtőszámlahitel terhére kell elszámolni. A devizában meghatározott fogyasztói követelésnek azt a részét, amely a gyűjtőszámlahitel terhére került elszámolásra, az MNB rendeletében meghatározott időpont szerint érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani. Az elszámolás során kedvezménynek minősül, és így a fogyasztó követeléséből levonandó az állam által megtérített mentesített követelésrész 50%-ával megegyező összeg.

 

15. Mi a helyzet a megszűnt szerződésekkel?

 

Ahogy azt az 1. kérdés kapcsán írtuk, a 2009. július 26-át követően megszűnt szerződések vonatkozásában fennáll az elszámolási kötelezettség, az ezen időpontot megelőzően megszűnt szerződések esetén pedig abban az esetben kell elszámolni, ha az elévülés az adott szerződés vonatkozásában nem következett be, vagy a követelést a fogyasztóval szemben követeléskezelő érvényesíti. Ha a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnése a szerződésből eredő követelés teljesítésére irányuló kötelezettség fennmaradása nélkül következett be, a szerződés megszűnését követő tartozatlan fizetések elszámolására a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni, amelynek alapján azokat a jegybanki alapkamattal, devizában történt tartozatlan fizetés esetén pedig az adott devizára irányadó - az MNB rendeletében meghatározott - pénzpiaci kamattal megnövelt összegben kell megtéríteni. Ebben az esetben ugyanis a feleknek a szerződéses jogviszonyból eredően egymással szemben már nincs követelésük, és a szerződés részbeni (a semmis kikötések folytán beálló) érvénytelensége elszámolásra nem ad lehetőséget, viszont az érvénytelenség jogkövetkezményei ebben az esetben is levonhatók, hiszen a túlfizetés ilyenkor is bekövetkezett, és ez nyilvánvalóan nem képezte a felek közötti elszámolás tárgyát a jogviszony lezárásakor. Ebben az esetben a klasszikus értelemben vett tartozatlan fizetésről, vagyis valóban arról van szó, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó vagyona rovására jogalap nélkül gazdagodott, és jogalap nélkül van a fogyasztói követelés birtokában, ezért egyenértéki kamattal megnövelt összegben köteles a jogalap nélküli gazdagodásának megtérítésére. Ha megszűnt szerződés alapján keletkezik a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége a fogyasztó felé, a fogyasztónak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri vagy közölnie kell, hogy az összeget a bankfiókban történő készpénzfizetés útján veszi át.
 

16. Mi a helyzet akkor, ha az adós elhúnyt?

 

Ha a fogyasztó helyébe örökös lép, a követelésre az öröklés szabályai irányadók. Hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás esetén az elszámolással kapcsolatos, az akadály megszűnésétől számított jogorvoslati határidőket a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésétől kell számítani, ha a pénzügyi intézmény részére az elszámolás megtörténtének ténye honlapon történő közzétételét követő 30 napon belül igazolható módon bejelentésre kerül a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás megindítása vagy az, hogy a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás már folyamatban van. Ha a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésére 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a panasz legkésőbb a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezését követő 60 napon belül terjeszthető elő.

 

17. Mi történik a már folyamatban lévő, de a 2014. évi XXXVIII. tv. alapján felfüggesztett perekkel?

 

Ezen perek vonatkozásában a törvény több lényeges szabályt is tartalmaz. Először, az eljárás felfüggesztésének lehetséges végső határidejét 2015. december 31-re módosítja. Másodszor, kizárja annak a lehetőségét, hogy a felperes adós a szerződés érvénytelenségének megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása nélkül kérje. Amennyiben tehát az adós a keresetében csupán a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte (ez volt a jellemző ezen perek esetén), az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül meg kell változtatnia a keresetét, kérnie kell az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Ellenkező esetben a bíróság megszünteti a pert és az eljárás illetékét ebben az esetben az állam viseli. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. Végül, a törvény azáltal kívánja elősegíteni a devizahitelekkel kapcsolatos perek egyezséggel történő lezárását, hogy a feleket mentesíti a peres eljárás illetékének megfizetése alól, ha legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon egyezséget kötnek, a per megszüntetését közösen kérik, vagy a felperes eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. Ugyancsak az állam viseli a peres eljárás illetékét, ha az eljárás megszüntetésére azért nem kerül sor, mert a fél nem tett eleget a bíróság kereset-módosításra irányuló felhívásának.

 

18. Mi történik a folyamatban lévő végrehajtásokkal?

 

A 2014. évi XXXVIII. törvény „megakasztotta” a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat, mivel úgy rendelkezett, hogy a kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban – bizonyos, törvényben foglalt kivétellel - a külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására a 2014. évi XXXVIII. törvény törvény alapján nem kerül sor. Nos, ezen rendelkezéseket az elszámolás adós részére történő megküldésének bejelentését követő harmincadik nap elteltét követően nem kell alkalmazni, vagyis ettől az időponttól folytathatók és egyben folytatandók a végrehajtási eljárások. A végrehajtást kérő pénzintézetnek a végrehajtónak kell bejelentenie, hogy az elszámolás adós részére történő megküldése megtörtént, úgyszintén azt is, ha a fogyasztóval nem kell elszámolnia, valamint a követeléskezelő végrehajtást kérőnek azt is, ha a fogyasztó nem kérte az elszámolást. A végrehajtást kérőnek a bejelentéshez mellékelnie kell az elszámolást és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény a végrehajtást kérő részére előír, vagyis – az elszámolás eredményének megfelelően – be kell jelentenie a követelés összegének csökkenését. A törvény rendelkezéseiből az következik, hogy az elszámolás eredményének vagy hiányának fogyasztó általi vitatása, illetve az ennek nyomán indult eljárásoknak nincs hatása a végrehajtás folytatására. A végrehajtót az eljárás folytatását követően nem illeti meg újra a végrehajtói költségátalány. Ha a végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, és az elszámolás eredményeképpen a végrehajtást kérő követelése a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemtől eltér, a végrehajtást kérő köteles az elszámolás eredményének megfelelő tartalmú módosított végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet - a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályok szerint és kellő példányszámban - az elszámolás előterjesztésével egyidejűleg előterjeszteni; avagy ha az elszámolás eredményeképpen követelése már nem áll fenn, akkor a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet köteles visszavonni. Ezek elmulasztása esetén a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. Ha a végrehajtható okirat kiállítása már megtörtént, de annak a végrehajtó részére való megküldésére még nem került sor, a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtást kérő által előterjesztett elszámolást a végrehajtható okirat mellékleteként a végrehajtónak megküldi. A Vht. 303. §-ában meghatározott lakóingatlan-kiürítés foganatosítása, csakúgy mint a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének, illetve az elszámolási kötelezettség hiányának végrehajtó részére történő bejelentését követő harmincadik napon, de legkésőbb 2016. december 31. napját követően szintén folytatható. 

 

19. A szerződésemmel kapcsolatban bíróság már jogerős ítéletet hozott. Érinti ez a tény az elszámolási kötelezettséget?

 

Csak abban az esetben, ha a jogerős ítélet azt állapította meg, hogy a szerződés egésze érvénytelen, és azt a bíróság nem nyilvánította érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre hatályossá.

 

Dr. Fülöp Botond

 

2014. december

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com