A polgári perrendtartás reformjához

 

Az új polgári perrendtartás megalkotása során célszerű lenne a bíróságokat arra kötelezni, hogy legalább a jogalap tekintetében "merítsék ki a keresetet", vagyis kötelező legyen minden fokon minden kereseti, illetve fellebbezési érv teljes körű elbírálása annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a felesleges "pingpongozás" az ügyfelek hátrányára, mely a kereseti és fellebbezési érvek egyenként történő elbírálásából adódik, vagyis hogy ne kelljen az ügyfeleknek érvenként végigjárniuk a teljes jogorvoslati rendszert. Egy ilyen módosítással akár évekkel lehetne lerövidíteni a bírósági eljárások időtartamát, a felek által megspórolt perköltségről (megismételt eljárások illetéke és ügyvédi költsége) nem is beszélve.

Egy konkrét példán szemléltetve (saját ügy):

Szerződés semmisségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló kereseti kérelem:

1. Kereset benyújtása - 2013. április
2. Elsőfokú ítélet - kereset elutasítása - 2013. november
3. Másodfokú közbenső ítélet - szerződés alaki okból semmis, egyéb semmisségi okok vizsgálatának mellőzése - 2014. április
4. Kúria végzése - szerződés alaki okból nem semmis, másodfokú bíróság új eljárásra kötelezése az egyéb fellebbezési okok tekintetében - 2015. június
5. Második másodfokú közbenső ítélet - szerződés más okból (is) semmis - 2016. január

Vagyis: három év alatt nem dőlt el véglegesen, hogy a szerződés semmis-e vagy sem a keresetben foglalt három okból, s ennek folytán az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos kereseti kérelem érdemi tárgyalása - három évvel a kereset benyújtását követően (!) - még el sem kezdődött. Ha a Kúria kb. egy év múlva majd megállapítja, hogy a szerződés a második közbenső ítéletben foglalt okból sem semmis, akkor újabb másodfokú határozat jön a harmadik semmissségi ok vonatkozásában, ami azért lesz különösen "pikáns", mert ezen harmadik semmisségi okkal az elsőfokú bíróság egyáltalán nem foglalkozott, vagyis a másodfokú bíróság nem tehet majd mást, mint hogy elbírálás végett visszaküldi első fokra az ügyet, és így - több, mint négy évvel a kereset benyújtását követően (!) - kezdődik minden előröl.

Mindez elkerülhető lett volna azzal, ha mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság - legalább a jogalap tekintetében - teljes egészében elbírálja ("kimeríti") a keresetet, illetve a fellebbezést, vagyis a keresetben, illetve a fellebbezésben foglalt valamennyi semmisségi okról érdemi döntést hoz. A bíróságok erre történő kötelezését mind alapjogi, mind pedig perhatékonysági és pergazdaságossági szempontból feltétlenül szükségesnek látom. Úgy gondolom, teljességgel elfogadhatatlan az, hogy annak eldöntésére, hogy egy szerződés semmis-e vagy sem, a magyar bírósági rendszernek 5-6 évre legyen szüksége.

 

Dr. Fülöp Botond

2016. január

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com