A whistblowingra vonatkozó új magyar szabályozás: a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer

2014. január 01-én hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, melynek 4. fejezete tartalmazza a munkahelyen létrehozható visszaélés-bejelentési rendszerrel, vagyis az ún. whistblowing-rendszerrel kapcsolatos szabályokat. Az ilyen rendszert létrehozó és működtető foglalkoztatóknál dolgozó munkavállalók szabályozott és az eddiginél jóval biztonságosabb keretek között jelenthetik be az általuk jogellenesnek vélt, vagy a munkáltatónál érvényben lévő magatartási szabályokat sértő cselekményeket. Az új szabályozás nem csak azokat a társaságokat érinti, amelyek 2014-ben kívánják kialakítani és bevezetni visszaélésekre vonatkozó bejelentési rendszerüket, hanem azokra is vonatkozik, amelyek már működtetnek ilyen rendszert
 
Kiemelendő, hogy a bejelentők legteljesebb védelmét a bejelentéseknek a munkáltatótól független bejelentővédelmi ügyvéd által történő kezelése képes biztosítani.
 
A továbbiakban a whistblowing-szabályozással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket veszem sorra.
 
Milyen tárgyú bejelentésekre vonatkozik a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer?

 

A törvény által létrehozott rendszer alapján a munkavállalók egyrészt a jogszabályokat, másrészt pedig a munkáltató által megállapított magatartási szabályokat sértő cselekményeket, intézkedéseket, illetve mulasztásokat jelenthetik be. A törvény alapján tehát  bármely jogszabályi rendelkezést sértőnek vélt intézkedés bejelenthető.
 
Mik azok a "magatartási szabályok"?
 
A munkáltató a munkavállalókra - a közérdek, valamint a nyomós magánérdekek védelme céljából - kötelező magatartási szabályokat állapíthat meg. Ezen magatartási szabályoknak a védett érdekek szempontjából szükségesnek és arányosnak kell lenniük. A munkáltató által előírt magatartási szabályok alkalmazásának további feltételeként határozza meg a törvény azok nyilvánosságra hozatalát, mégpedig a hozzájuk kapcsolódó eljárás leírásával együtt.
 
Kik tehetnek bejelentéseket?
 
A törvény - a visszaélések elleni lehető hatékonyabb küzdelem érdekében - tágan határozza meg a potenciális bejelentők körét: bejelentéseket a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik. A törvény tehát nem zárja ki azon személyeket sem a potenciális bejelentői körből, akik semmiféle szerződéses viszonyban nem állnak a foglalkoztatói szervezettel.
 
Hogyan és kinek tehető bejelentés?
 
Bejelentés tehető névvel, vagy név nélkül, de a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. Erről a bejelentőt tájékoztatni kell. A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. A bejelentéseket a munkáltató által kijelölt személy(ek)nek, vagy a munkáltató által ezen célból megbízott bejelentővédelmi ügyvédnek lehet megtenni.
 
Melyek az adatkezelés szabályai?
 
A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelést kötelező bejelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba. A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos. A bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintett harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint az e törvény szerint nem kezelhető adatokat. A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell. Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor - ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is - a bejelentésre vonatkozó adatokat a munkáltatói bejelentési rendszerben legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni.
 
Mik a rosszhiszemű bejelentés következményei?
 
Amennyiben a bejelentő döntő jelentőségű valótlan információkat rosszhiszeműen közölt, akkor - a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - sor kerülhet személyes adatainak az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére történő átadására. Ez akkor következhet be, ha a rosszhiszemű bejelentéssel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy alappal feltételezhető, hogy a rosszhiszemű bejelentés másnak jogellenes kárt, vagy egyéb jogsérelmet okozott.
 
Mely szabályok garantálják a bejelentő védelmét?
 
A bejelentő védelmét, anonimitását biztosító rendelkezések talán a whistblowing-rendszer legfontosabb szabályai, hiszen amennyiben a garanciák nem képesek biztosítani, hogy a bejelentőnek a bejelentésből kára ne származzék, az a rendszer hatékonyságát jelentős mértékben aláássa. A bejelentési rendszert ezért úgy kell kialakítani, hogy a nem névtelen bejelentő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a foglalkoztatói szervezet egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem. 
 
A bejelentő védelmét, anonimitását mindazonáltal az a megoldás képes a leghatékonyabban garantálni, ha a munkáltató - tőle független, vagyis vele alá-fölérendeltségi viszonyban nem álló és általa nem utasítható - bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg a bejelentések fogadá-
sával és kivizsgálásával. A bejelentővédelmi ügyvéd munkáltatóval szembeni függetlenségét biztosítja a törvény azon rendelkezése, mely szerint ezen tevékenység folytatására nem köthető szerződés olyan ügyvéddel, aki az adott munkáltatóval más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. Vagyis: a cég ügyvédje nem lehet egyszersmind bejelentővédelmi ügyvéd is az adott cég vonatkozásában. A bejelentések bejelentővédelmi ügyvéd által történő kezelése azáltal képes a lehető legnagyobb védelmet biztosítani a bejelentő számára, hogy - szigorú titoktartási kötelezettségéből adódóan - nem hozhatja a munkáltató tudomására a bejelentő adatait, mivel a bejelentéseket anoním módon továbbíthatja csupán a munkáltató felé.
 
Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót?
 
A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a munkáltatónak a honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást kell közzétennie.  A bejelentéseket a munkáltató - a törvényben foglalt esetek kivételével - köteles kivizsgálni és a bejelentőt a kivizsgálás eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatni. 
 
Mellőzhető a bejelentés kivizsgálása az alábbi esetekben:
 
  • a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés,
     
  • a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tett bejelentés,
     
  •  a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés, illetve 
     
  • a bejelentésben érintett személy jogainak aránytalan korlátozását eredményező bejelentés.
     
Melyek a bejelentés kivizsgálásának szabályai?
 
A munkáltató a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a bejelentésben foglaltak kivizsgálására. A bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével - csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről, az Infotv. alapján megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
 
Milyen intézkedések hozhatók a bejelentés kivizsgálását követően?
 
Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a foglalkoztatói szervezet által meghatározott magatartási szabályokat, a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.
 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

dr. Fülöp Botond

 
 
 
 
 
 
 
 

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com