Módosulni látszik a joggyakorlat - a C-705/21. számú EUB-ítélet figyelembe vételével döntött a Kúria

Az Európai Unió Bíróságának a C-705/21. számú ügyben 2023. április 27-én meghozott ítélete értelmében ellentétes az uniós joggal az az eddig követett magyar bírósági gyakorlat, mely a fogyasztói kölcsön- (vagy lízing-) szerződésnek az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás elégtelenségéből eredő érvénytelenségének jogkövetkezményét a szerződés érvényessé nyilvánításával vonta le akként, hogy a bíróság vagy megváltoztatta (megnövelte)az ügyleti kamatot, vagy pedig korlátozott mértékű árfolyamkockázatot hagyott meg az aósi oldalon. 

A Kúria a 2023. május 22-én meghozott Gfv.30206/2023/2. számú precedensképes határozatában már figyelemmel volt az Európai Unió Bíróságának ezen ítéletére és levonta az abból eredő következtetésekett, melyekből arra lehet következtetni, hogy a magyar bíróságok gyakorlata a fogyasztókra nézve kedvezően fog változni. A Kúria ezen határozatában ugyanis úgy foglalt állást, hogy a tájékoztatás elégtelensége miatt az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító tisztességtelen feltétel következtében érvénytelen szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként a bíróság a szerződést érvényessé nyilváníthatja azzal a tartalommal, hogy a szerződés többi - nem tisztességtelen - feltételének érintetlenül hagyásával az árfolyamkockázat nem a fogyasztót terheli. Az elszámolást úgy kell elvégezni, hogy a kölcsön tőkeösszegének és járulékainak (kamat és esetlegesen a százalékban meghatározott kezelési költség) visszafizetésére a folyósításkori árfolyamon és kamatmértékkel kerül sor.

Magyarán: amennyiben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás elégtelensége miatt a szerződés megdől, az adós gyakorlatilag azt az összeget köteles visszafizetni, mely a szerződés szerinti törlesztőrészletek összegének és számának szorzataként adódik, vagyis mintha a futamidő alatt az árfolyam a folyósításkori árolyamhoz képest nem változott vola.