Készfizető kezesség

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Idén váltam el a feleségemtől. Neki mint vállalkozónak van egy un. Széchenyi (vállalkozói) hitelkártyája, amely hitelszerződésnél én még a házasságunk alatt mint kezes szerepeltem. Ez egy évenkénti megújuló hitel, amelyet az idei fordulópontban a volt feleségem (adós) nem hosszabbította (igényelte újra), így a takarékszövetkezet felmondta a szerződést vele. Nem régen kaptam egy levelet a takarékszövetkezettől, melyben arról tájékoztatnak, hogy én mint készfizető kezes fizessem ki a teljes hitelt egy összegben. Ezt azért nem értem mivel a volt feleségem a tulajdonképpeni adós, és rendelkezik havi rendszeres jövedelemmel is. Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy milyen - jogi - lehetőségem van a takarékszövetkezettel és/vagy a volt feleségemmel szemben? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!"
 
Tisztelt Kérdező!
 
Mivel Önök nagy valószínűleg 2014. március 15. előtt kötötték meg a szóban forgó bankhitelszerződést, arra még a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
A kezesség lényege, hogy a kezes kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kötelezett, vagyis az adós nem teljesít, ő maga fog helyette teljesíteni a követelés jogosultjának. A kezesi szerződéssel a követelés jogosultja és a kezes között jön létre kötelem, mely "a biztosított követelés teljesítésére személyi biztosítékot teremt: a kezes saját vagyona terhére vállalja a főkötelezettség (az adós kötelezettségének) a teljesítését a jogosult részére. A kezesség mindig járulékos jellegű, ami azt jelenti, hogy szorosan kapcsolódik a jogosult és a kötelezett között létrejött alapügylethez, az abból keletkező, biztosított követelés teljesítéséhez. A járulékosság azt is jelenti, hogy a kezesség annak elvállalásakor feltételezi a kötelezett főkötelezettségét. A főkötelezettség megszűnésével a kezesség is megszűnik." (lsd. 1/2010. számú PJE határozat) 
 
A kezességnek két fő formája van: az ún. egyszerű vagy sortartó és a készfizető kezesség. Míg a sortartó kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést a jogosultnak, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható, addig a készfizető kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. A készfizető kezessel szemben tehát a követelés esedékessé válását követően a jogosult közvetlenül érvényesítheti igényét, akár önálló, akár a főkötelezettel együttes perlés útján. Lényegében véve tehát a jogosult eldöntheti, hogy a kötelezettel, a készfizető kezessel, vagy egyszerre mindkettővel szemben érvényesíti a követelését. Természetesen, ha a kötelezett, vagy a kezes teljesít a jogosultnak, akkor a kötelezettség a másikkal szemben is megszűnik. Ez a helyzet hasonlatos az egyetemleges kötelezettséghez, ám dogmatikailag mégsem tekinthető annak, mivel a főkötelezettségnek - az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben - a kezes nem alanya.
 
Abban az esetben tehát, ha a kezesi szerződésben készfizető kezességben állapodtak meg, a takarékszövetkezet valóban követelheti Öntől is a kötelezettség teljesítését és nem kell előzetesen megkísérelnie annak behajtását a volt feleségétől. A régi Ptk. ugyanis - az új Ptk. rendelkezéseivel ellentétben - a készfizető kezesség létrejöttének feltételéül szabta azt, hogy a felek a szerződésben kifejezetten készfizető kezességben állapodjanak meg (kivéve a kár megtérítéséért és a bank által vállalt kezességet). Amennyiben a takarékszövetkezet pert indít Ön ellen, akkor a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Vagyis a jogosult követelésével szemben védekezhet például beszámítási, érvénytelenségi és elévülési kifogással, hivatkozhat arra, hogy a jogosultat az adott követelés nem, vagy nem az érvényesíteni kívánt mértékben illeti meg, a követelés elévült, érvénytelen szerződésen alapul stb, arra azonban nem hivatkozhat, hogy a jogosult nem kísérelte meg behajtani a feleségétől a tartozást, mivel ilyen kötelezettsége - készfizető kezesség esetén - nincs.
 
Abban az esetben pedig, ha Ön teljesít a jogosultnak, a volt feleségével szemben megtérítési igénye keletkezik, vagyis követelheti, hogy felesége fizesse meg Önnek azt az összeget, amit Ön mint kezes megfizetett helyette a takarékszövetkezetnek. A régi Ptk. ezt úgy fogalmazta meg, hogy amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Az új Ptk. a kezes megtérítési igénye tekintetében tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jogosultra nézve, aki köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja.
 
Végül megjegyzem, hogy az új Ptk. lényeges változást hozott a készfizető kezesség szabályozása tekintetében. Azt lehet mondani, hogy - a régi Ptk.-val szemben - az egyszerű, sortartó kezesség is átalakulhat készfizető kezességgé anélkül, hogy ebben a felek a szerződésben kifejezetten megállapodtak volna. Az új Ptk ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha
a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
Ha tehát a fenti körülmények valamelyike bekövetkezik, az egyszerű kezes - rajta kívül álló okból - készfizető kezessé válik. Mindez azt jelenti, hogy az eddigieknél nagyobb óvatosságot és alaposabb megfontolást igényel egy kezesi kötelezettségvállalás.
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 


Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517