Sikeres felülvizsgálati indítvány

A szerződés keresettel történő, bíróság előtti megtámadása a megtámadási jog elévülését megszakítja - A szerződés érvénytelenségére vonatkozó kereseti kérelmek vizsgálata nem utasítható el azzal az indokkal, hogy a szerződést a felek érvényesen felbontották, mert érvénytelen szerződést nem lehet érvényesen felbontani.
 
Ügyfelünk - még 2009-ben - két keresetet indított a megyei bíróság előtt. Az egyikkel egy gépjárműre vonatkozó csereszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, mégpedig annak színlelt volta miatt, illetve feltűnő értékaránytalanság címén. A másik keresetével három szerződést támadott: az előző keresetének is tárgyát képező csereszerződést, az ezen szerződést felbontó szerződést, valamint egy ingatlanokra vonatkozó szerződést felbontó megállapodást. Keresetében mindhárom szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól, s ennek érdekében a Ptk.-ban foglalt szinte valamennyi érvénytelenségi okra hivatkozott. Kérte az eredeti állapot helyreállítását és alperes használati díj fizetésére kötelezését. A megyei bíróság a két ügyet egyesítette, majd az első keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
 
Ügyfelünk a peres eljárás tárgyául szolgáló szerződéseket ekkor az alperesekhez intézett, és ajánlott küldeményként postára adott levelével közvetlenül is megtámadta, melyben kifejezte igényét az eredeti állapot helyreállítására.
 
A keresetlevelet a bíróság a - különböző eljárásjogi cselekmények miatt (költségmentességi kérelem elbírálása, áttétel)  - csak 15 hónappal annak benyújtását követően kézbesítette alperesek részére.
 
Az első fokon eljárt megyei bíróság ügyfelünk keresetét elutasította: a szerződések érvénytelenségét egyetlen, keresetben felhozott ok miatt sem találta megállapíthatónak. A tévedésre és megtévesztésre vonatkozó megtámadási okok tekintetében a bíróság a megtámadás elkésettségét állapította meg. Úgy találta ugyanis, hogy ezen megtámadási okokra ügyfelünk a keresetében nem, csupán az ügyben megtartott első érdemi tárgyaláson hivatkozott, márpedig a tárgyalás időpontjáig a Ptk. által előírt egyéves megtámadási határidő már eltelt.
 
Tekintettel arra, hogy ügyfelünk az ügy tárgyát képező szerződéseket bizonyítható módon nem támadta meg közvetlenül alperesek irányában a törvény által előírt egyéves határidőn belül, ám a megtámadást tartalmazó keresetét ezen határidő letelte előtt benyújtotta a bírósághoz, a perben alapvető jelentőséggel bírt azon jogkérdés eldöntése, hogy a megtámadási jog gyakorlására nyitva álló határidő teljesítése szempontjából a megtámadást tartalmazó keresetlevélnek a bírósághoz való benyújtásának, avagy a kereset alperesek részére történő kézbesítésének van-e jelentősége. Mint majd látni fogjuk, az ügyben eljárt három bíróság - megyei bíróság, Ítélőtábla, Kúria - erre a kérdésre háromféle választ adott.
 
Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést az Ítélőtábla elutasította, az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróságtól eltérően úgy foglalt állást, hogy a megtámadási jog elvélült, mivel a megtámadást tartalmazó keresetlevél alperesek részére történő kézbesítése az előírt egyéves határidőn túl történt meg. Az Ítélőtábla jogi álláspontja szerint ugyanis a közvetlenül bíróság előtt érvényesített megtámadás jog csak akkor tekinthető határidőben gyakoroltnak, ha ezen határidőn belül annak alperesek részére történő kézbesítése is megtörténik. Ezért, bár az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben elfogadta ügyfelünk érvelését, miszerint a tévedésre, megtévesztésre vonatkozó megtámadási okokat már a keresetlevél is tartalmazta, a szerződés ezen okok miatti érvénytelenségét a megtámadási jog elvülésére hivatkozva nem vizsgálta, ezért mellőzte az elsőfokú ítéletből az ezzel kapcsolatos ténymegállapításokat. 
 
Az Ítélőtábla továbbá arra való hivatkozással mellőzte a csereszerződés érvénytelenségére vonatkozó kereseti kérelmek vizsgálatát, hogy az ezen szerződést felbontó szerződés érvényessége az eljárás során nem dőlt meg, így az a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűntnek tekintendő. Ugyanezen okból - vagyis a felbontó szerződés megdőlésének hiányára történő hivatkozással -  nem találta teljesíthetőnek a másodfokú bíróság - az adásvételi szerződés érvénytelenségére alapított - használat díj megfizetése iránti igényt sem.
 
Az Ítélőtábla tehát egy kereseti kérelmet sem bírált el érdemben.
 
A jogerős ítéletet a Kúria előtt felülvizsgálati indítvánnyal támadtuk meg. Indítványunkban vitattuk a másodfokú bíróság azon álláspontjának helytállóságát, hogy a kereset útján érvényesített megtámadás csak abban az esetben minősül határidőn belülinek, ha nem csupán a kereset benyújtására, hanem annak - bíróság általi - kézbesítésére is sor kerül a Ptk. által előírt egyéves határidőn belül. Kirívóan súlyos logikai hibának minősítettük továbbá az ítélőtábla azon eljárását, hogy a perbeli szerződések érvénytelenségére vonatkozó kereseti kérelmek vizsgálatát az ezen szerződéseket felbontó megállapodások érvényességére történő hivatkozással utasította el.
 
Ami a keresettel érvényesített megtámadás határidejét illeti, felülvizsgálati indítványunkban hangsúlyoztuk, hogy a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatos jogi álláspontja azért elfogadhatatlan, mert a keresetlevél kézbesítésének időpontjára a keresetet előterjesztő félnek semmiféle ráhatása nincs, így annak kései időpontja a terhére nem értékelhető. Jelen esetben például az eljáró bíróságok csak 15 hónappal a benyújtást követően kézbesítették alperesek részére a keresetet. Márpedig egy jogállamban, ahol a tisztességes eljáráshoz való jog alapvető jelentőségű, és a törvény előírja a bíróságok számára a perek ésszerű időn belüli befejezésének követelményét, aligha tekinthető méltányosnak és jogszerűnek a bírósághoz időben forduló jogkereső fél valamely anyagi jogból eredő jogosultsága elévülését éppen a hatékony jogszolgáltatásra hivatott bíróság késlekedésével és lassú ügykezelésével indokolni! Ez, az anyagi jogszabálysértésen túl, a jogállami bírósági eljárási alapelvek megsértését is jelentheti. Egy jogállamban a bírósági ügykezelés gyorsaságától, illetve a bíróság által elvégzett eljárási cselekmények számától és időigényétől nem függhet a bírósághoz forduló fél anyagi jogi jogosultságának érvényesíthetősége. Hangsúlyoztuk, hogy az Ítélőtábla álláspontjának elfogadása esetén ügyfelünk még akkor is elkésetten támadta volna meg keresettel a szóban forgó szerződéseket, ha már a tévedésről, megtévesztésről való tudomásszerzés napján benyújtotta volna a keresetlevelet! Az ügyben eljáró bíróságoknak ugyanis egy év sem volt elegendő arra, hogy a keresetet kézbesítsék az alperesek részére, illetve hogy kitűzzék az első tárgyalást az ügyben. Érvelésünket több bírósági ítéletre történő hivatkozással is alátámasztottuk, s utaltunk az új Ptk. tervezetére is, mely már egyértelműen rögzíti, hogy a bíróság előtti érvényesítésnek, vagyis a kereset benyújtásának kell az egy éves határidőn belül megtörténnie.
 
A Kúria ebben a kérdésben az első- és a másodfokú bíróságtól egyaránt különböző álláspontot foglalt el: ítéletében kifejtette, hogy a követelés bírósági úton való érvényesítése - függetlenül a közlés kézbesítésétől - a Ptk. 236. § (3) bekezdése és 327. § (1) bekezdése alapján az elévülés megszakadását eredményezi. Márpedig - s ezt már mi tesszük hozzá -, a Ptk. 236. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 327. §-a alapján amennyiben az elévülést a követelés bírósági úton történő érvényesítése szakítja meg, úgy az elévülés - ugyanezen § (2) bekezdése értelmében - csak az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezését követően kezdődik újra. Mindez lényegében véve azt jelenti, hogy amennyiben a kereset benyújtásának időpontjáig a megtámadási határidő még nem telt el, a megtámadást nem lehet elkésettnek minősíteni, mivel a megtámadási jog elévülését a bíróság előtti igényérvényesítés megszakítja, s az csak az eljárás jogerős befejezését követően kezdődik újra, így az elévülés a bírósági eljárás időtartama alatt nem állhat be.  A Kúria álláspontja tényleges, gyakorlati hatását tekintve tehát megegyezik a felülvizsgálati indítványban foglalt érveléssel.
 
Az úgy által felvetett másik jogkérdés vonatkozásában a Kúria egyetértett a felülvizsgálati indítványban foglalt érveléssel, és elvi éllel szögezte le, hogy érvénytelen szerződést nem lehet érvényesen felbontani. Igaz ugyan, hogy elvileg azonosak lehetnek a szerződés felbontásának és az eredeti állapot helyreállításának jogkövetkezményei, ám a felbontó szerződésben foglalt, a felek által megállapított jogkövetkezmények nem feltétlenül azonosak azon jogkövetkezményekkel, melyeket a bíróság az érvénytelenség megállapítása esetén levonna.
 
A fenti okokból kifolyólag a Kúria az ítélőtábla jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezte. Az új eljárásra vonatkozóan a Kúria utasításokat is adott a másodfokú bíróság számára.
 
A Kúria végzéséről kiadott sajtóközlemény itt találja.

 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

Dr. Fülöp Botond

Hasonló jogi problémája van? Lépjen velem kapcsolatba itt!

Regisztráljon honlapomra! Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, melyek jelenleg az alábbiak:

Ezen túl, a regisztrált felhasználókat e-mailben tájékoztatom, valahányszor új tartalom kerül a honlapra.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!


Új regisztráció






Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517