Használt gépjárműre vonatkozó fogyasztói adásvételi szerződés hibás teljesítése

A Ptk. 6:158.§-a szerinti hibás teljesítési vélelem alóli kivételt megalapozó tény, illetve körülmény tekintetében az arra hivatkozó, fogyasztóval szerződött vállalkozást terheli a bizonyítás kötelezettsége
 

Ügyfelem használt gépjárművet vásárolt egy ilyen gépjárművek adásvételével üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaságtól, mely az általa adásvételre kínált gépjárművekről az általa üzemeltetett internetes oldalon elérhető hirdetéseket tesz közzé. A szerződés fogyasztói szerződésnek minősült, mivel azt ügyfelem a Ptk. 8:1.§ (3) bekezdése szerinti fogyasztóként, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyként kötötte meg alperessel. Az alperes által készített és közzétett hirdetés szerint a gépjármű állapota kitűnő volt, a km-óra állása 193.000, a gépjármű hirdetésben feltüntetett adatai között pedig - többek között - rögzítésre került az is, hogy a gépjármű digitális klímával van felszerelve. A hirdetésben semmilyen hibáról nem történt említés, sőt, alperes a gépjárművet kifejezetten kitűnő gyári állapotban lévő, keveset futott és rendszeresen karbantartott „ritka darabként” reklámozta.

 

Az adásvételi szerződés megkötését négy nappal megelőzően ügyfelem a gépjárművet kipróbálta, s a próba során észlelte, hogy a klímaberendezés nem működik. Alperes képviselője, miután a hibát ügyfelem jelezte neki, annak okaként kizárólag a klímaberendezés gázzal való feltöltöttségének hiányát jelölte meg, egyben közölte ügyfelemmel, hogy a klímaberendezés feltöltését a szerződés megkötésének napjáig saját költségen elvégzi. A szerződés megkötésének és a gépjármű átadásának napján azonban alperes képviselője már azt közölte ügyfelemmel, hogy a klímaberendezés feltöltését nem tudta elvégezni, mert a szerelő – ígérete ellenére – nem jelent meg náluk. Ekkor a felek úgy állapodtak meg egymással, hogy alperes a feltöltés költségét – 15.000,- Ft-ot – a vételárból elengedi.

Az adásvételi szerződés létrejöttét követően ügyfelem a gépjárművet - annak műszaki átvizsgálása és a klímaberendezés gázzal való feltöltése céljából - elvitte egy autószervízbe. Itt jutott tudomására, hogy a klímaberendezés teljes mértékben üzemképtelen állapotban van, mivel abból több alkatrész, nevezetesen a klímakompresszor és a klímát hajtó hosszbordás szíj is hiányzik, a klíma feszítő görgője pedig hibás. Ügyfelem a hibát másnap telefonon jelezte alperesnek, aki a hibáért a felelősségét nem ismerte el és annak kijavítását kifejezetten megtagadta. Alperes teljes mértékben elutasító magatartására tekintettel – a szükséges alkatrészek beszerzését követően - ügyfelem saját költségén kijavíttatta a hibát. 

 

A javítást követően ügyfelem írásban felszólította alperest a javítási költség megtérítésére, amit utóbbi azonban - ugyancsak írásban - elutasított. Alperes elutasító válaszára tekintettel ügyfelem békéltető testületi eljárást kezdeményeztem a Baranya Megyei Békéltető Testület előtt. Alperes az eljárás során alávetési nyilatkozatot nem tett. A Baranya Megyei Békéltető Testület ügyfelem panaszát alaposnak találta, ezért ajánlást fogalmazott meg, melyben azt ajánlotta alperesnek, hogy 15 napon belül fizesse meg ügyfelemnek a hibás teljesítéssel összefüggő kijavítási költséget. Alperes az ajánlásban foglaltaknak nem tett eleget és annak hatályon kívül helyezése iránt sem kezdeményezett bírósági eljárást.

 

Mindezen előzmények után fizetési meghagyás kibocsátás kezdeményeztük alperessel szemben a javítási költség és ennek járulékai tekintetében. Mivel alperes a fizetési meghagyással szemben a törvény által előírt határidőn belül ellentmondással élt, az eljárás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróság előt perré alakult.

 

A bíróság részére benyújtott beadványunkban ügyfelem kereseti követelését a Ptk. 6:157.§-ára és a 6:159.§ (2) bekezdésének b) pontjára alapítottuk. Ezen rendelkezések értelmében a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.  Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta. Utaltunk továbbá a Ptk. 6:62. §-ára, mely előírja, hogy a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Az ügyben - tekintettel a gépjárműről alperes által közzétett, a gépjárművet kitűnő állapotban lévőként és digitális klímaberendezéssel ellátottként feltüntető hirdetés szövegére, valamint a felek által a szerződést megelőzően folytatott tárgyalásokra is – aggálytalanul megállapítható volt, hogy a felek feltöltés nélküli, de egyébként működőképes klímaberendezéssel ellátott gépjármű adásvételében állapodtak meg egymással. Alperes a klímaberendezés próbaút során tapasztalt hibás működését kizárólag a gázzal való feltöltöttség hiányával magyarázta, és a szerződés megkötését megelőzően – a hirdetésben foglaltakkal megegyezően - egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a klímaberendezésnek a gáz hiányán kívül más hibája nincsen, így az a feltöltést követően kifogástalanul fog működni. Alperes tehát feltöltés nélküli, de egyébként kifogástalanul működő digitális klímaberendezéssel ellátott gépjármű szolgáltatását vállalta a szerződésben, így azzal, hogy ennek ellenére a gépjárművet működésképtelen klímaberendezéssel adta el ügyfelemnek, alperes az adásvételi szerződést hibásan teljesítette. Mivel ügyfelem a gépjárművet gondosan megvizsgálta, kipróbálta, a próba során tapasztalt hibát alperessel közölte, és a hiba okának megszüntetéséről vele megállapodott, megállapítható, hogy a szerződéskötés során a tőle elvárható gondossággal, körültekintéssel járt el. Hangsúlyoztuk, hogy a használt gépjárművet vásárló laikus fogyasztótól nem várható el, hogy a gépjárművet az adásvételi szerződés megkötését megelőzően szakemberrel megvizsgáltassa, egy ilyen jellegű követelmény előírása ugyanis már kívül esne az elvárható gondosság körén.

 

A Ptk.-nak - a per során különös jelentőséget kapott - 6:158.§-a értelmében fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Jelen esetben bizonyított tényként volt megállapítható, hogy ügyfelem a hibát a teljesítést követő hat hónapon belül felismerte és alperessel közölte, ennél fogva a hibás teljesítést - a Ptk. ezen rendelkezése alapján - vélelmezni kell.

 

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a Ptk. 6:158.§-a szerinti hibás teljesítési vélelem jelen ügyben nem alkalmazható, mert az a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Álláspontja szerint ugyanis ugyanaz a bordás szíj hajtja meg a klímakompresszort és a generátort, ezért amennyiben a bordás szíj már a teljesítéskor hiányzott volna az autóból, ügyfelem nem tudott volna azzal több ezer kilómétert megtenni. Alperes ezen előadására tekintettel, azt mintegy magáévá téve, az elsőfokú bíróság ügyfelemre hárította a bizonyítási terhet arra vonatkozóan, hogy a hibás teljesítés vélelme a dolog természetével vagy a hiba jellegével nem összeegyeztethetetlen, vagyis, hogy nem ugyanaz a bordás szíj hajtja meg a klímakompresszort és a generátort. Az elsőfokú bíróság ezen jogértelmezését vitatva kijelentettük, hogy a bíróság kifejezett felhívása ellenére sem indítványozzuk igazságügyi műszaki szakértő kirendelését, mert amennyiben alperes arra hivatkozva vitatja a hibás teljesítés vélelmének megállapíthatóságát, hogy az a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen, akkor ebben a tekintetben őt terheli a bizonyítás kötelezettsége. 

 

Az elsőfokú bíróság keresetünket elutasította. Alperes szóbeli előadása (!) alapján ugynis "egyértelműnek" találta, hogy valóban ugyanaz a bordás szíj hajtja meg a klímakompresszort és a generátort is. Ennek okán amennyiben a gépjármű megvételekor eleve nem lett volna benn a klímakompresszor az autóban, úgy értelemszerűen a meghajtás (bordás szíj meghajtás) sem működött volna. Mindez azzal a következménnyel járt volna, hogy az autó generátora töltést nem kapott volna, ennek egyenes következménye az, hogy az autóval valóban csak addig lehetett volna közlekedni, amilyen futásteljesítményt az akkumulátor műszaki állapota, töltöttsége, teljesítménye megenged. Több ezer kilométert minden bizonnyal lehetetlen lett volna közlekedni a perrel érintett autóval a fentiek okán.

 

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezéssel éltünk. Ebben előadtuk, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályt, nevezetesen a Ptk. 6:158.§-át helytelenül alkalmazta, és ügyfelem keresetének – jogszabálysértő – elutasítását ezen jogalkalmazási hiba eredményezte. Ezen jogalkalmazói hibát az rPp. 163.§ (1) bekezdésében és 177.§ (1) bekezdésében foglalt azon alapvető eljárási szabályok megsértése okozta, melyek értelmében a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást köteles elrendelni, illetve nem foglalhat állást olyan szakkérdésben, mellyel kapcsolatban szakértelemmel nem rendelkezik. Az elsőfokú bíróság ezen eljárási szabálysértéséinek az ügy érdemi elbírálására nyilvánvalóan kihatása volt, mivel az elsőfokú bíróság magát – jogsértő módon – a műszaki szakértő szerepébe „átpozicionálva”, bizonyítás felvétele nélkül alperes javára döntötte el azt a tisztán műszaki szakkérdést, hogy a per tárgyát képező személygépkocsival lehetett-e közlekedni a klímaberendezés szóban forgó hibája mellett, s ennek folytán döntött úgy, hogy a Ptk 6:158.§-ában foglalt vélelem nem alkalmazható. Fellebbezésünkben kifejtettük, hogy annál súlyosabb eljárásjogi jogsértést keveset követhet el egy bíróság, mint hogy ha egy olyan szakkérdést, mely tekintetében a felek között vita van, az egyik fél személyes előadását elfogadva bizonyítás felvétele nélkül saját maga eldönt. Ebben az esetben ugyanis a bíróság nem csupán a polgári peres eljárás legalapvetőbb szabályait – a bizonyítási kötelezettséget és a szakkérdésben döntés tilalmát - sérti meg, hanem eljárása a pártatlanság követelményének sem felel meg. Az a tény, hogy egy adott típusú gépjárműben „ugyanaz a bordás szíj hajtja meg a klímakompresszort és a generátort is”, s ezért a jármű klímakompresszor és a klímát hajtó hosszbordás szíj nélkül, valamint hibás klíma feszítő görgővel hosszú távon nem használható, nyilvánvalóan nem tekinthető köztudomásúnak és az is aligha tételezhető fel, hogy ezen tényről az elsőfokú bíróságnak hivatalos tudomása lett volna, így nem tartozik azon kérdések körébe, melyeket a bíróság valósnak fogadhat el. Mindezen okokból kifolyólag azon szakkérdésnek minősülő tény tekintetében, hogy a perbeli gépjárműben a klímakompresszor és a generátor egy hajtási rendszeren helyezkedik-e el, az rPp. 163.§-a kizárta azt, hogy a bíróság bizonyítás hiányában döntést hozzon, ebben az esetben – megfelelő bizonyítási indítvány hiányában - arra lett volna csupán lehetősége (és kötelezettsége), hogy levonja a bizonyítatlanság jogkövetkezményét.

 

A Ptk. 6:158.§-a szerinti hibás teljesítési vélelem alkalmazása alóli kivételt megalapozó tényekkel kacsolatos bizonyítási teherrel összeüggésben pedig kifejtettük, hogy ebben a tekintetben a bizonyítási teher – a bizonyítási rendszer általános szabályaiból (rPp. 164.§) eredően - azt a felet terheli, aki e kivételszabályra hivatkozni kíván, vagyis a fogyasztóval szerződött kötelezettet, hiszen neki áll érdekében, hogy a számára hátrányos főszabály – a kivételszabálynak köszönhetően - ne kerüljön alkalmazásra. Ugyanez következik a Ptk. 6:158.§-ában rejlő fogyasztóvédelmi jogalkotói célból is, hiszen ez a fogyasztóvédelmi jogalkotói szándék teljes mértékben meghiúsulna és a norma a cél elérésére alkalmatlanná válna, ha a fogyasztóval szerződött félnek elegendő lenne pusztán kijelentenie, hogy a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen, és a bizonyítási teher automatikusan megfordulna a fogyasztó hátrányára. Ebben az esetben a rendelkezésnek ténylegesen semmi értelme és haszna nem lenne. Mindez a jelen ügy kontextusában azt jelenti, hogy amennyiben alperes úgy gondolta, hogy klímakompresszor nélkül ügyfelem nem tudta volna hosszabb távon használni a gépjárművet, akkor ezen állítását neki kellett volna – szakértő útján – bebizonyítania, s az erre vonatkozó bizonyítási indítványát – az rPp. 389.§ (2) bekezdése szerint - legkésőbb az első tárgyaláson meg kellett volna tennie.

 

A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság által elkövetett hibát kiküszöbölve - tájékoztatta a feleket arról, hogy jogvita elbírálása során az alperest terheli annak bizonyítása, hogy ugyanaz a bordás szíj hajtja meg a klímakompresszort és a generátort a perbeli gépjárműben, ezért a jármű klímakompresszor és a klímát hajtó hosszbordás szíj nélkül (hibás klíma feszítő görgőkkel) hosszabb távon nem használható; erre tekintettel a hiba teljesítéskori fennálltának vélelme összeegyeztethetetlen a hiba jellegével. A másodfokú bíróság ezért felhívta alperest a szakértői díj megelőlegezésére, aminek azonban alperes nem tett eleget. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a kereseti kérelmeinknek mindenben megfelelő ítéletet hozott. Határozatában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Ptk. 6:158. §-ában foglalt anyagi jogszabály alapján a feleket terhelő bizonyítási szabályokat, s ebből okszerűtlen következtetést vont le arra nézve, hogy a hiba a teljesítéskor nem állt fenn és ennek okán a kereset megalapozatlan. Az rPp. 164. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ugyanis alperest terhelte annak bizonyítása, hogy ugyanaz a bordás szíj hajtja meg a klímakompresszort és a generátort a perbelgépjárműben, így a jármű klímakompresszor és a klímát hajtó hosszbordás szíj nélkül (hibás klíma feszítőgörgőkkel) hosszabb távon nem használható, s ennek okán a hiba teljesítéskori fennálltának vélelme összeegyeztethetetlen a hiba jellegével. Mivel alperes a bíróság kifejezett felhívása ellenére sem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, vagyis nem bizonyította az eljárás során azon állítását, hogy a hiba a dolog természetével, illetve a hiba jellegével összeegyeztethetetlen az általa említett okból, a jogszabályi vélelem alapján tényként állapítható meg, hogy ezen hiba már a teljesítéskor fennállt. Ügyfelem tehát a Ptk. 6:158. §-a alapján megállapított vélelem figyelembevételével a 6:159. § (1) bekezdés és a (2) bekezdés b.) pontja alapján alappal kérte az alperestől a kijavítás költségét, melynek összegszerűsége nem volt vitatott az eljárás során.

igazságügyi műszaki szakértő kirendelését, azonban a törvényszék 7. sorszám alatti végzésében
foglalt felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem helyezte letétbe az indítványozott
igazságügyi műszaki szakértő kirendeléséhez szükséges pénzösszeget, ezért a törvényszék mellőzte
a szakértői bizonyítást a végzésben foglalt felhívás szerint, és ezen körülményt az alperes terhére
értékelte. Ennek megfelelően nem bizonyította az eljárás során az alperes azon állítását, hogy a
felperes által hivatkozott hiba a dolog természetével, illetve a hiba jellegével összeegyeztethetetlen
az általa említett okból. Erre tekintettel a jogszabályi vélelem alapján tényként állapítható meg,
hogy ezen hiba már a teljesítéskor fennállt.

 

Az ítélet jogerős.

 

2018. december 2.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

Hasonló jogi problémája van? Lépjen velem kapcsolatba itt!

Regisztráljon honlapomra! 3.000,- Ft/év használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, melyek jelenleg az alábbiak:

a "Fejezetek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések köréből" című e-book,

- a "Követelések határon átnyúló érvényesítésének és behajtásának jogi eszközei az Európai Unióban (kérdések-válaszok) 1. Polgári és kereskedelmi ügyek" című e-book,

a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos ügyeimben született anonimizált bírósági határozatok,

az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyek rendszeresen aktualizált listája.

 

Ezen túl, a regisztrált felhasználókat e-mailben tájékoztatom, valahányszor új tartalom kerül a honlapra.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!

 


Új regisztráció






Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517