C-567/13. sz. ügy - törvényszéki hatáskör a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek vonatkozásában (2015. február 12.)

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar perjogi rendelkezés, mely a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított pereket a törvényszék hatáskörébe utalja. Ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha a bíróság által megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való áttétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fogyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.
 
A magyar polgári perrendtartás értelmében a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított indított perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A törvényszék előtti eljárás ugyanakkor bizonyos esetekben nagyobb költséggel jár, mint a járásbíróság előtti perindítás. Abban az esetben ugyanis, ha az eljárás tárgyának értéke nem határozható meg (ún. meg nem határozható pertárgyértékű ügyek), a járásbíróság előtt pert indító felperesnek - kereseti kérelmenként - 21.000,- Ft, míg a törvényszékre keresetet benyújtó felperesnek 36.000,- Ft illetéket kell fizetnie. Ezen túl, a magyar perjog ezen ügyek tekintetében kötelező jogi képviseletet ír elő, ami a felperes fogyasztó számára szintén költséget okozhat.
 
Az alapeljárás felperesei, két devizaadós, pert indítottak a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a Raiffeisen bankkal kötött deviza alapú kölcsönszeződésük semmisségének megállapítása iránt. Álláspontjuk szerint az általuk kötött jelzáloggal biztosított lakásvásárlási kölcsönszerződés a Ptk. 239/A. §‑a, 200. §‑ának (2) bekezdése és 227. §‑ának (2) bekezdése, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 231. §‑ának (1) bekezdése alapján semmis. A Pesti Központi Kerületi Bíróság azonban a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez tette át a Pp. 23. §‑a (1) bekezdésének k) pontja alapján, amely szerint a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A felperesek az áttételről szóló végzés ellen fellebbezéssel éltek. Az ezen fellebbezést elbíráló Fővárosi Törvényszéknek kétségei támadtak a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelensége vonatkozásában törvényszéki hatáskört előíró magyar perjogi rendelkezésnek az uniós joggal, nevezetesen a 93/13 irányelv rendelkezéseivel való összhangja tekintetében. A Fővárosi Törvényszék kétségei egyrészt onnan erednek, hogy míg a Pp. 23. §‑a (1) bekezdésének k) pontja alapján a fogyasztó kizárólag a törvényszék előtt kérheti az alapeljárásban szereplőhöz hasonló blankettaszerződésben foglalt kikötés tisztességtelenségének a megállapítását, ugyanaz a fogyasztó ugyanakkor a helyi bíróság előtt a vele szerződő fél által indított perben alperesi pozícióból terjeszthet elő kifogást a szerződéses kikötés tisztességtelenségének a megállapítása iránt. Másrészt pedig a törvényszék előtti eljárás adott esetben nagyobb illetékteherrel jár a fogyasztóra nézve. Álláspontja szerint ez a helyzet sértheti a 13/93 irányelvben foglalt célok megvalósítását.
 
Az Európai Unió Bírósága ítéletében kiemelte, hogy a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nemzeti jogrendjükben gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását. Az irányelv azonban nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel az ilyen tisztességtelen feltételek érvénytelenségének megállapítására. Uniós szabályozás hiányában az ilyen jellegű jogviták során alkalmazandó eljárásjogi rendelkezések megalkotása tehát a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezen szabályokat ugyanakkor az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvét tiszteletben tartva kell megalkotniuk. Az egyenértékűség elvel azt jelenti, hogy a jogalanyok uniós jogból származó jogainak védelmére irányuló keresetekre vonatkozó eljárási szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jogi keresetekre vonatkozók, a tényleges érvényesülés elve pedig megköveteli, hogy a tagállami jogszabályok nem tehetik az Európai Unió jogrendje által biztosított jogok gyakorlását gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé.
 
A Bíróság úgy foglalt állást, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított keresetek vonatkozásában fennálló törvényszéki hatáskör nem sérti az egyenértékűség elvét, tekintettel arra, hogy ezen eljárásjogi szabály nem minősíthető kedvezőtlennek a fogyasztó szempontjából. Mivel a törvényszékek száma alacsonyabb, mint a helyi bíróságoké, és rangban felettük állnak, a kijelölésük elősegítheti, hogy az igazságszolgáltatás egységesebb és szakosodottabb legyen a 93/13 irányelvből eredő szabályokra vonatkozó ügyekben.  Önmagában abból a körülményből, hogy a felperesnek több eljárási költsége merülhet fel a törvényszékek előtt, nem lehet arra következtetni, hogy sérti az egyenértékűség elvét, ha törvényszék vizsgál egy olyan ügyet, mint amilyenről az alapeljárásban szó van. Ez az értelmezés ugyanis azt jelentené, hogy kizárólag a költségek szempontjából, a törvényszéki hatáskörből eredő, előbb említett előnyöktől – helytelenül – elvonatkoztatva kellene összehasonlítani, hogy egyenértékű‑e egymással a jogalanyok uniós jogból származó jogainak védelme és a jogalanyok nemzeti jogból származó jogainak védelme.
 
A Bíróság továbbá arra az eredményre jutott, hogy a szóban forgó hatásköri szabály a tényleges érvényesülés elvével sem ellentétes. Igaz ugyan, hogy a törvényszék előtti eljárás bizonyos esetekben nagyobb összegű eljárási illetéket eredményez és ezen ügyekben a jogi képviselet is kötelező, ugyanakkor figyelembe kell venni a következő szempontokat is.
 
Először is, a törvényszék előtti eljárásban magasabb összegű illeték csak a meg nem határozható pertárgyértékű ügyekben fizetendő. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a Kúria 5/2013 számú jogegységi határozatának 2.a. pontja értelmében a megállapítási perben a per tárgyának értékét főszabályként a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke alapján kell meghatározni. Ebből adódóan azon perek, melyeket a fogyasztók kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indítanak (ilyen a Bíróság ítéletének alapjául szolgáló per is), ezen jogegységi határozat alapján már nem számítanak meg nem határozható pertárgyértékűnek, és az illetéket ebben az esetben is a szerződésben foglalt kölcsönösszeg alapul vételével kell megfizetni. (Arról már nem is beszélve, hogy a "banki elszámoltatás" szabályait rögzítő 2014. évi XL. törvény a deviza alapú kölcsönszerződések vonatkozásában már kizárja annak a lehetőségét, hogy a felperes adós a szerződés érvénytelenségének megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása nélkül kérje.)
 
Másodszor, a kötelező jogi képviselet vonatkozásában a Bíróság hivatkozott a nemzeti eljárásjogi szabályokban előírt, a fogyasztó esetleges pénzügyi nehézségeinek ellentételezésére irányuló mechanizmusokra – így például a költségmentesség biztosítására –, amelyek az eljárási költségek terén ellentételezhetik azt a többletköltséget, amelyet a helyi bíróságtól a törvényszékhez történő áttétel idéz elő, és amely a magasabb illetékfizetési kötelezettséggel, valamint a kötelező jogi képviselettel összefüggésben merül fel.
 
Harmadszor, a törvényszéknek a fogyasztó lakóhelyétől való esetleges nagyobb földrajzi távolsága sem akadályozza lényegesen a fogyasztó jogainak gyakorlását, mivel az eljárási szabályok nem követelik meg, hogy a felperes fogyasztó minden tárgyaláson személyesen jelen legyen.
 
A Bíróság végül hangsúlyozta, hogy a Pp. 23. §‑a (1) bekezdése k) pontjának az a célja, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó pereket a nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező törvényszéki bírák tárgyalják, ezzel biztosítva a jogalkalmazás egységességét, valamint a fogyasztók jogainak hatékonyabb védelmét.
 
Ezen indokok alapján a luxemburgí bírák azt a választ adták a Fővárosi Törvényszéknek, hogy a 93/13 irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely alapján a blankettaszerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló fogyasztói kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező helyi bíróság az ugyanabban a szerződésben foglalt tisztességtelen kikötések érvénytelenségének megállapítása iránt az említett fogyasztó által benyújtott kérelem tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel, kivéve ha megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való áttétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fogyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását. Az erre vonatkozóan szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia.
 
A Bíróság ítéletét itt, az arról kiadott sajtóközleményt pedig itt találja.
 
Dr. Fülöp Botond
 
2015. február 27

 


Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517